Holnap megyek fogorvoshoz és nagyon félek! Mit tegyek? 15/L

Az orvosom egy tündéri aranyos, középkorú doktornő, tehát vele nincs semmi bajom (max azzal, amit csinál). Pár hónapja (azt hiszem decemberben) kaptam állandó fogszabályzót. Már a gondolattól is parázok, hogy oda kell menni, nekem kell az a pár hét, hogy "felkészüljek" a dolgokra. Főleg úgy, hogy azt mondta, hogy szerinte ki kell húznia egy fogamat, de igyekszik elkerülni. Na, ettől azt hittem rosszul leszek. Utálom a tűket. Utána minden alkalommal egyre biztosabbra mondta a dolgot. A következő alkalommal úgy mentem az utcán, hogy magamban beszélve nyugtattam magamat, szerintem tiszta dilisnek néztek. Múltkor fájt, amit csinált (bár szerintem úgy ráparáztam, hogy amiatt fájdalmasabbnak gondoltam, mint ahogy volt), meg be volt gyulladva az ínyem elég csúnyán. Azt mondta ha nem múlik el, akkor menjek vissza, de hála a jó égnek elmúlt. És a végén megjegyezte, hogy 99%-ban ki fogja húzni. Anya tegnap belejentette, hogy holnapra van időpontom (elvileg még nem foghúzásra). Már húsz percen belül úgy hetedjére sírom el magamat, ahogyan azt olvasgatom, hogy hogyan ne parázzak rá a dologra. Nagyon félek a foghúzástól, ha nem lenne ott a lehetőség szerintem nem félnék ennyire. Azt kihúzhatja ott helyben egyáltalán, ha úgy dönt, hogy biztos ki kell?

Mondjuk egy sima sulis fogorvoshoz menetelkor is úgy ver a szívem, hogy majd kugrik a helyéből, de mostmár hányingerem is van és tuti nem fogok tudni aludni... Mit tanácsoltok? Fáj egy foghúzás?

(Szerintem a félelmemben az is közrejátszik, hogy kis koromban az öcsém úgy jöttoda hozzám, hogy hallotta anyukékat beszélgetni. Mert le akartak fogni és kihúzni a mozgó fogamat. Már akkor is féltem a foghúzástól, úgyhogy fogtam magam és megszöktem, bár nem jutottam túl messzire. Anyuék elkaptak, le is fogtak, aztán addig tiltakoztam, amíg végül el nem engedtek. Azt hittem ott halok meg. Na, azóta hányingerem lesz a "foghúzás" szótól.)