Haverom szerint depressziós vagyok?
Elköltöztem külföldre, és elég nehezen megy a beilleszkedés. Már fél éve vagyok itt, ugyan vannak barátaim, meg egy baráti társaságom, de úgy érzem, hogy annyira nem fogadtak volna be. Gyakran csinálnak programokat nélkülem, amikor nem érek rá, és akkor meg hirtelen ők nem érnek rá, amikor én igen. (Én suli/család miatt nem, őket meg “nem engediek el otthonról” aznap)
Vannak rajtuk kívül is mások, de nem érezném azt, hogy akárkivel is szoros kapcsolatom lenne. A suliban sok emberrel vagyok jóban, de senkivel sem annyira, hogy ők lennének az “átjövök, vagy csinálunk valamit suli után” barátok.
Hétvégén csak ritkán járok el, ha a baráti társaságom nagy nehezen ráér.. családommal se vagyok annyira jóban, eléggé feszültek/ingerültek, ezért általában kerülöm őket. Nyelvileg amúgy itt megvagyok, szóval nem az az akadály.
Otthon szociális voltam, sok barátom volt, és aktív életet éltem. Itt meg nagyon nem így van...
Egyik otthoni haverom szerint ez már lassan megy depresszió irányba. Szerintetek?
17/f (Németországban élek)
A depresszió is egy betegség, amelynek vannak tünetei. Te egyet sem írtál. Most új helyzetbe kerültél; magányosnak érzed magad (ami vezetHET depresszióhoz, de szerintem téged nem fenyeget).
Otthoni haverjaid megvannak, vannak németek is akikkel jóban van. Nem vagy egyedül. Idő kell a beilleszkedéshez, jól haladsz. Ne add fel, majd találsz jó barátokat is.
Jó lenne, ha nem kerülnéd a családodat. Értem, jobb elkerülni a konfliktusokat, de hátha rendeződik ez a feszültség is, akkor jobb lesz. Ne távolodj el tőlük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!