Hogyan lehetne újra normális életem? (Részletek lent)
Üdv, nos igazából nem is tudom miért írok ide hisz megoldás úgy sem lesz. Talán a kíváncsiság hajt, vagy nem is tudom.
Na de térjünk a lényegre. Nem tudom hogy függőnek mondjam-e magam, nem voltam benne biztos hogy függő voltam-e, na mindegy is. 3 évig amfetamint használtam, eleinte csak szórakozásból haverokkal, aztán munkahelyen és végül napi szinten aztán kikerültem a használók társaságából és abbahagytam. Azóta se nyúltam hozzá, hónapokkal ezelőtt 1 hónapig füveztem de ezzel nem tudtam pótolni a hiányát, ezt is abbahagytam. Azóta viszont megváltoztam. Nincs létező dolog ami feltudná kelteni az érdeklődésem, a mai napig hiányzik az amfetamin, feledékenyebb is lettem, sokszor kiesnek részletek napközben. Semmi nem okoz örömöt de bánatot se érzek, meg igazából semmit sem. Olyan mintha "zombi" lennék. Vagyis ez nem egészen jó szó rá... amfetamin mellett egyéb dizájner drogok is becsúsztak, nos gondolom nem véletlen tudatmodósítónak mondják. Nincsenek érzelmeim, nem érzek semmit, ha valamit elrontok akkor sincs bűntudatom, nem érdekel senki és semmi. Eljárok dolgozni, végzem a munkám, minimálisan kommunikálok a külvilággal de csak hogy ne tűnjek ki a furcsaságom miatt. Van esély rá hogy ez változni fog vagy 3 év alatt elcsesztem az egész életem? (Szerintem eléggé esélyes, 1 éve nem nyúltam amfetaminhoz és nem változott semmi. Ha ilyen maradok, meg is érdemlem. Azt hiszem, vállalni kell a következményeket.)
Szerintem az lehet a baj hogy ezek az emlékek még erősen benned vannak. A szerek okozta boldogság, és a különféle tudatállapotok mély emlékeket hagytak benned, amiket időről időre előhozol, kötődsz hozzájuk, viszonyításokat végzel. Először talán el kellene engedni ezeket az emlékeket (pl. ha fáradt vagy egy nehéz munkanap után vagy mittudomén, nem egyből arra kell gondolni hogy milyen jó lenne egy kis csík valami..). Kezdetnek lehet úgy is hogy ilyenkor előhozod a negatív gondolatokat is (pl. milyen gáz mikor elmúlik a cucc, és jön a lecsúszó..). Vagyis most igaz tiszta vagy, és nincs nagy bumm, de nincs zuhanás sem. Egy biztonságos zónában vagy, és ez milyen jó. Ennek már örülni lehet!
Hosszú távon viszont az emlékeket is el kell engedni; nem ragaszkodni hozzájuk, nem adni nekik különös jelentőséget.
Aztán ha ilyen sivár az életed csinálj valamit, menj el valahová vagy csinálj olyasmit amit igazán szeretsz, ahol jól érzed magad (ezt csak te tudhatod).
A lényeg hogy semmiképp ne korlátozd magad ezzel a hozzáállással, mert valóban van ilyen ahogy írod, de nem ilyen mértékű, és távlati ez a dolog.
+ még a rendszeres meditációt tudom ajánlani. A rendszeres gyakorlás eredményeképpen nem hogy az átlagra, hanem annál egy sokkal tisztább tudatot lehet kialakítani.
"Na,ez mar jó jel,h erzed,h baj van!!Dontsd el,h mit szeretnel,aztan kerj segitseget!!Sok sikert Neked es kitartast!!"
Kezdetektől fogva tudtam hogy baj lesz de akkoriban nem foglalkoztam a következményekkel. Pont a segítség kéréssel van a baj... kitől kérhetnék?
"Szerintem az lehet a baj hogy ezek az emlékek még erősen benned vannak. A szerek okozta boldogság, és a különféle tudatállapotok mély emlékeket hagytak benned, amiket időről időre előhozol, kötődsz hozzájuk, viszonyításokat végzel. Először talán el kellene engedni ezeket az emlékeket (pl. ha fáradt vagy egy nehéz munkanap után vagy mittudomén, nem egyből arra kell gondolni hogy milyen jó lenne egy kis csík valami..). Kezdetnek lehet úgy is hogy ilyenkor előhozod a negatív gondolatokat is (pl. milyen gáz mikor elmúlik a cucc, és jön a lecsúszó..). Vagyis most igaz tiszta vagy, és nincs nagy bumm, de nincs zuhanás sem. Egy biztonságos zónában vagy, és ez milyen jó. Ennek már örülni lehet!
Hosszú távon viszont az emlékeket is el kell engedni; nem ragaszkodni hozzájuk, nem adni nekik különös jelentőséget.
Aztán ha ilyen sivár az életed csinálj valamit, menj el valahová vagy csinálj olyasmit amit igazán szeretsz, ahol jól érzed magad (ezt csak te tudhatod).
A lényeg hogy semmiképp ne korlátozd magad ezzel a hozzáállással, mert valóban van ilyen ahogy írod, de nem ilyen mértékű, és távlati ez a dolog.
+ még a rendszeres meditációt tudom ajánlani. A rendszeres gyakorlás eredményeképpen nem hogy az átlagra, hanem annál egy sokkal tisztább tudatot lehet kialakítani."
Eddig talán ez a leghasznosabb válasz amit valaha olvastam a gyk-n. Köszönöm szépen! :)
Szia! Az érzelmek, a lelkiismeret és a motiváció hiánya nálam is megjelent, miután leálltam a szintetikákkal. Csak úgy tudom fenntartani a látszatát annak, hogy minden remek, hogy lemásolom a körülöttem élők viselkedését. Nekem az segített, hogy - miután nagyon megérintett egy tüzet kérő, láthatóan borzalmas körülmények között élő kislány tekintete -, a karitatív feladatokat helyeztem előtérbe. Visszatértek az érzéseim, bár elég csonkán...de úgy érzem, kezdetnek jó eredmény ez is.
Vigyázz magadra, kitartást!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!