Honnan jön a villám lentröl vagy fentröl?

ez komoly kérdés ??? :D

hány éves vagy ?

heló!

A villám - amire te gondolsz - a felhő (fent) és a föld (lent) közötti "szikra". Tehát fentről csap lefele.

Villám lehet még felhő-felhő között is.

Egyáltalán nem hülye kérdés!

Bármilyen meglepő, a földbe csapó villám igenis lentről megy fölfele!

A súrlódástól alakul ki a feszültség különbség a felhő, és a talaj között. A talajhoz képest igen erős pozitív töltése van ilyenkor a vízpárának, ami ha eléri azt a feszültséget(elektronhiányt) ami képes a levegő ellenállását leküzdeni, kiegyenlítődik a föld, és a felhő között. Ilyenkor negatív töltések vándorolnak a földből a felhőbe. Elektronikában a pozitív potenciál ahonnan az áram kiindul a számítások miatt, de valójában pont fordítva történik.

Bizony.

Ezért is meglepő, hogy nem azt mondjuk, na most meg a cseresznyefából csapott egy villám a zivatarfelhőbe. Pedig azt kéne.

A mesedélután után következzen a ma hivatalosan elfogadott válasz, amit a villámvédelem nevű tudományágban is minden nap használunk, egy villamosmérnök tollából:

A kérdés egyáltalán nem butaság, mert a villámlás egy összetett dolog, ráadásul több fajtája is van. Így lehet oda és lehet vissza is. Nézzük a két legáltalánosabb esetet:

a normál, legnagyobb valószínűségű, negatív polaritású, lecsapó villám a következő módon megy végbe:

A felhőből előkisülési csatorna indul a föld felé. Ez egészen a földfelszín feletti néhány10m-es magasságig megy. Ekkor vele szemben, a földfelszíni tereptárgyakról 20m-es sugarú körön belül ellenkisülések indulnak ki. Amelyik először találkozik az előkisülési csatornával, ott lesz a villámcsapás. Ezt a találkozási pontot orientációs pontnak nevezzük. Ebből a pontból lefelé és felfelé történik meg a villámcsapás. Azaz innen a földről nézve a villám ebben a legáltalánosabb esetben bizony felfelé csap!

A lassított videókon mégis az látszik, hogy fentről jön?

NEM! Amit látunk, az az előkisülési csatorna kialakulása. Ez századmásodpercek alatt alakul ki, vagy még lassabban (másodperc). Egy, másodpercenként párezer képkockás felvételen ez szépen látszik is. De a villám a másodperc néhány 10 milliomod része alatt megy végbe, azaz maga a villámcsapás egyetlen képkocka lesz... azon nem látni az irányt. Műszeresen lehet megmérni a történetet, vizuálisan így nem.

Nagy magasságú hegyeken, több 100 méter magas épületeken a folyamat pont fordítva megy, fordított polaritással. Az előkisülési csatorna a föld irányából indul, és a felhőben végződik. Ilyenkor a villám aztán lefelé "csap". Nagy jelentősége nincs, a polaritás szempontjából a védekezés miatt érdekes.

A villámoknak természetesen további fajtái is vannak, de azok nem a föld felé irányulnak. (a leggyakoribb a felhő-felhő, a legritkább pedig az ionoszféra felé történő villámcsapás)

Érdemes jól megfigyelni a villám folyamatát, alul 20 méteres sugarú körben dől el a találat! Azaz ami 20 méternél távolabb van tőlünk, az NEM VÉD minket, akkor sem, ha egy 100 emeletes toronyház! Mintha ott sem volna. Ezért csak óvatosan a zivatarban a szabadban tartózkodással!