Mitől van ez? Mit tehetek ellene?

Miért izzadsz?

Az izzadás a szervezet legfőbb hőszabályozó rendszere. Ha nem izzadnál, és tested nem tudná leadni a felesleges hőt, szabályosan elégnél. A környezeti hőmérséklet növekedése – mely lehet az időjárástól, meleg ruhától, vagy akár forró fürdőtől is – izgatja a bőrben található idegeket, mely izgalom a központi idegrendszerbe jutva beindítja a verejtékmirigyek, valamint a bőr vérmozgató idegeinek működését. Ennek hatására a bőr vérdússá válik, a mirigyek pedig verejtéket kezdenek termelni. A verejték a bőr felületéről lassan elpárolog, ezáltal megindul a hőleadás, és a szervezet képes visszaállítani egészséges hőmérsékletét.

Természetesen nem csak a külső hőmérséklet hatására kezdhetsz el izzadni. Bizonyára tapasztaltad már, hogy egy feszültebb helyzetben tenyered, vagy akár hátad is gyorsan leizzad. A stressz ugyanis azonnal megemeli a belső hőmérsékleted, melyet testednek le kell adnia. Ha a stressz és az izzadás evolúciós összefüggéseit nézzük, akkor a reakció végtelen egyszerű: ha hirtelen megnő benned a feszültség, tested vészriadót fúj, melynek hatására különböző folyamatok indulnak meg benned. Megnő a pulzusod, jobban tudsz összpontosítani, viszont hamar ki is fáradsz. Mivel régen a stressz egyenlő volt az életveszéllyel, azaz szervezetednek azonnal fel kellett készülnie egy esetleges gyors menekülésre, beindította a verejtékmirigyeket, hogy tenyered és talpad gyorsan benedvesedjen. A nedvesség ugyanis tapadást biztosít, mely segítségével könnyebben tudnál fára, vagy sziklára mászni.

Az izzadás kellemetlen oldala

Hiába nélkülözhetetlenül fontos a testnek, hogy szabályozza belső hőmérsékletét, az izzadás számos kellemetlen helyzetet is teremthet. Ha izgulsz egy találkozó miatt, nem a legmegnyerőbb, ha hideg, nedves kézzel rázod meg az ő kezét. A villamoson kapaszkodva sem különösebben vonzó a hatalmas hónalj folt, de a kínosan mozdulatlan karokról is lehet a problémára következtetni. És akkor a szagokról még nem is esett szó. Mint ahogy arról sem, hogy nem csak te, hanem minden ember izzad, ami ha egy zárt helyen összeadódik, kibírhatatlan helyzetet teremt.

Mit tehetsz ellene?

Könnyedén mondhatnánk, hogy annyi izzadásgátló szer létezik már, hogy igazán nem jelenthet gondot a jó illat és az egész napos szárazság biztosítása. De dezodor ide, púder oda, nem jelenthetnek maximális biztonságot az év minden napján. Egyrészt azért, mert a bőr egy idő után hozzászokhat az alkalmazott termékhez, másrészt pedig azért, mert sokaknál az izzadás nem csupán hőleadás, hanem betegség – túlzott izzadás.

Természetes módszerek

A drogériákban kapható termékek helyett, vagy akár azokat kiegészítve választhatsz természetes módszereket is, melyek biztosan nem okoznak bőrirritációt, fillérekbe kerülnek, és illatuk is sokkal finomabb, mint a mesterséges illatanyagok.

A zsálya tea például külsőleg és belsőleg alkalmazva is segíthet a kellemetlen probléma megoldásában. 2 deci forrásban lévő vízzel forrázz le egy evőkanál zsályát, majd hagyd állni negyed órát. Minden reggel fogyasztva, de akár mosakodáshoz alkalmazva is csökkenti a verejtékmirigyek aktivitását. Így csökkentheted az izzadás mértékét.

De nem csak teával, hanem saját készítésű fürdővel is sikeresen felveheted a harcot a nem kívánt izzadással. Vannak ugyanis olyan gyógynövények, melyek cserzőanyaga összehúzza a verejtékmirigyeket. Ilyen a

zsálya,

tölgyfakéreg,

csűdfű,

tölgyfakéreg.

A gyógynövények keverékéből 5 evőkanálnyit tegyél bele egy liter vízbe. Főzd a keveréket negyed órát, majd öntsd a fürdővizedhez.