Volt mar panikrohamotok?

Volt, először nem értettem mi történik, mert nem éreztem pánikrohamnak. Még csak idegesnek sem éreztem magam. Azt hittem valami szervi bajom van, mondjuk szívbetegség, vagy hasonló, mert minden előzmény nélkül az egekbe szökött a pulzusom, szédültem úgy, hogy forgott körülöttem a világ, nem tudtam megállni a lábamon.

Több kivizsgálás után nem találtak semmi szervi bajt, akkor derült ki a pánikbetegség.

Aztán később volt olyan rohamom is, ami nem ilyen sunyi módon jött, az már valóban kifejezetten a pánik érzésével járt, kontrollálhatatlan reszketéssel, légszomjjal, szívdobogással. Ez általában akkor fordult elő, ha idegen emberekkel kellett kommunikálnom, mondjuk valami hivatalos helyen, vagy ha orvosnál voltam.

Nem mondtam hülyeségeket, sőt nagyon semmit, mert alig tudtam megszólalni, külső szemlélőnek kb. annyi jöhetett le, hogy jócskán meg vagyok ijedve valamiért, vagy nagyon feszült vagyok.

Amit az utolsó leírt olyan nekem is volt többször, sajnos egyre többször mostanában. Ha ez az, lehet, hogy én is pánikbeteg vagyok.

Nagyon nem akarom, egészséges akarok lenni, de úgy érzem a sok stressz a tanulás miatt még ezt is képes kihozni belőlem.

2x is történt az elmúlt hónapban, hogy elakadt a lélegzetem az ijedtségtől, hirtelen zihálni kezdtem és majd kiugrott a szívem, ez max. 1 percig tartott csupán, mikor nagyon megijedtem/meglepődtem. Olyan meg nagyon gyakori, hogy szédülök, és szinte megbénulok az ijedtségtől, félelemtől. Nehéz meghúzni a határt a nagyfokú rémültségtől, szorongástól a pánikrohamig.

Nem vagyok biztos benne, hogy minden pánikbeteg zokog és kiabál, hogy meghal, meg le kell feküdnie azonnal, és akár el is ájul, hiszem, hogy van enyhébb formája is és sokan azt se tudják, hogy átélték már.