Veszélyes a hörgőtükrözés? Meddig tart? Nektek volt már?

A hörgőtükrözés (bronchoszkópia) során egy hajlékony képalkotó csövet (bronchoszkópot) vezetnek le, melyen keresztül közvetlenül lehet vizsgálni a gégét és a légutakat. A bronchoszkóp végén fényforrás van, melynek segítségével a vizsgáló a nagyobb légutakon (hörgőkön) keresztül a tüdőkbe is betekinthet.

A bronchoszkópia mind a kórisme felállításában, mind bizonyos állapotok kezelésében jól alkalmazható. A hajlékony bronchoszkóppal el lehet távolítani váladékot, vért, gennyet és idegentestet; a kiválasztott tüdőterületbe gyógyszert lehet juttatni, és segítségével fel lehet deríteni a vérzés forrását is. Tüdőrák gyanújakor a légutakat át lehet vizsgálni, és a gyanús területekből lehetőség van mintavételre is. A bronchoszkópiát fel lehet használni mikroorganizmusok gyűjtésére is, főként ha a kórokozót más módon nehéz megközelíteni és azonosítani. A bronchoszkópia különösen hasznos arra, hogy AIDS-es, vagy más immunhiányos beteg tüdejéből mintát nyerjenek. Égést vagy füstmérgezést követően az orvos felmérheti a gége és a légutak károsodásának mértékét.

A bronchoszkópiát megelőzően legalább 4 órával a beteg nem ihat, és nem ehet. A beteg feszültségét sokszor nyugtatókkal enyhítik, és gyakran adnak atropint is, hogy az eljárás során időnként fellépő gégegörcsöt és szívfrekvencia csökkenést kivédjék. A beteg torkát és orrüregét érzéstelenítő spray-vel befújják, majd az egyik orrjáraton keresztül a légutakba vezetik a hajlékony bronchoszkópot.

A bronchoalveoláris átmosás (lavage) olyan eljárás, melynek során a bronchoszkóppal már nem látható területekről, a kisebb légutakból és a léghólyagokból nyernek anyagot. A bronchoszkópot a lehető legmélyebbre vezetik le a hörgőkben, majd az eszközön keresztül élettani sóoldatot fecskendeznek be. A folyadékot ezt követően visszaszívják a bronchoszkópba, mely ekkor már sejteket és baktériumokat tartalmazhat. Az így nyert anyagot fertőzés vagy rák gyanúja estén mikroszkóppal meg lehet vizsgálni; a folyadék tenyésztése azonban a fertőzés kimutatására alkalmasabb eljárás. A bronchoalveoláris átmosás az alveoláris proteinózisban

és néhány más betegségekben terápiás hatású is lehet.

Hörgőn keresztüli tüdőbiopszia során a hörgőfalon keresztül végzik a tüdőszöveti mintavételt . A bronchoszkóp egyik csatornáján keresztül biopsziás eszközt vezetnek a kis légutak falán keresztül a gyanús tüdőterületbe, és onnan szövetdarabot távolítanak el. A gyanús terület felismerésének megkönnyítésére az orvos röntgen-átvilágításos irányítást használhat. Ennek előnye az is, hogy csökkenti a véletlen tüdősérülés kockázatát, melynek következtében levegő kerülhet a mellhártyalemezek közé (pneumothorax n ). Annak ellenére, hogy a hörgőfalon keresztüli tüdőbiopszia növeli a szövődmények kockázatát, gyakran többlet információt nyújt a kórisme felállításához, és esetleg a nagyobb sebészi beavatkozások is elkerülhetők.

Időnként hörgőn keresztüli tűaspirációra is sor kerül. A beavatkozást úgy végzik, hogy a bronchoszkópon keresztül tűt vezetnek a hörgőfalba, így a gyanús nyirokcsomókból sejteket lehet nyerni.

A bronchoszkópiát követően a beteget még néhány órán keresztül megfigyelés alatt tartják. Ha szövetmintát is vettek, akkor mellkasi röntgenfelvétel is készül, hogy az esetleges szövődményeket (például vérzés) fel lehessen ismerni.