A legjobb orvos minden esetben mi vagyunk, a saját betegségünkre?

Hát azért ez így elég pongyola fogalmazás, de értem mire gondolsz.

Nyilván ha egy ritka, pl. endokrin betegségben szenvedsz, akkor a háziorvosnak, a nőgyógyásznak vagy épp a kardiológusnak jó eséllyel nem sok fingja lesz a dologról.

De akinek a saját szakterülete, az valószínűleg jobban ért hozzá, mint te.

Van olyan, aki tényleg utánanéz a gondjának megbízható helyeken (pl. orvosi cikkekben, tankönyvekben), és tényleg "ért hozzá", de valljuk be, a többség elolvas pár nők lapja, femina, antalvali meg hasonló cikket, és azt gondolja, jobban képben van, mint az orvos. Ez a dühítő, nem az első verzió.

Na azért a betegek sem egyszerűek ám:D

Ahogy az orvosok között is vannak ilyenek, bizony a betegek között is vannak szép számmal.

Csak mennek a dokihoz, hogy "de nekem ilyen meg olyan vizsgálat kell", mert azt hallotta a szomszédasszonytól, vagy mert azt olvasta gyakorin. Az persze nem számít, hogy az adott bajára az adott vizsgálat baromira nem jó, mert semmi információval nem szolgál, ráadásul drága is (nyilván nem a betegnek, hanem, az eünek)... addig veri az asztalt, míg az orvos meg nem unja, és el nem küldi valami totál haszontalan vizsgálatra, csak hogy a lelke megnyugodjon. Aztán a leletet persze itt gyakorin elemezteti, mert az orvos biztosan nem ért hozzá.

Vagy mikor kitalálják, hogy szerintük mi bajuk van, és az összes panaszukat úgy ferdítik, hogy a általuk gondolt eredményt kapják. Aztán persze az orvos a hülye, hogy nem jött rá az igazi bajára, holott a tünetei felét el se mondta, a lényegtelen infókat meg felnagyította.

Bizony ennek az éremnek is két oldala van ám.