Miért ropogtatják az emberek az ujjaikat?

Szia.

Én is ropogtatok. Nekem olyan érzésem van, mintha a ropogtatás után ugrana a helyére az ujjam, csuklóm, nyakam, gerincem, bokám, combom. (Ezeket a testrészeimet szoktam kiroppantani)

Ja, és se fingani, se büfögni nem szoktam mások előtt és még csak idiótának sem érzem magam. Ropogtatni is csak itthon szoktam vagy olyan helyen, ahol nem hallják az emberek.

(Most egyébként mindenemet végigroppantottam. Megihletett a kérdésed.):-)

Azért ropognak az ízületeitek, mert nincs elegendő "kenőanyag" az ízületben...

Ez nagyon rossz, mert jobban kopnak a csontjaitok, mint a többi embernek, ráadásul ezzel a "ropogtatással" még ti is gyorsítjátok ezt a kopást!

Pár év múlva nagyon fájdalmas lesz minden mozdulat, ezek az ízületek gumósan megnagyobbodnak majd.

Szóval, nyugodtan csak "ropogtassatok", már úgysem sokáig "ropogtathattok"!... ;-]

ezt találtam, szerintem elég érdekes:

Mitől ropognak az ízületek?

Egyeseknek a feszülség levezetésére jó, mások idegbajt kapnak tőle. Mi váltja ki ezt a hangot?

A szervezetben fellelhető ízületek legtöbbje két csont között helyezkedik el, úgynevezett diarthrodiális ízület. Ezek szerkezetére jellemző, hogy a két csont végét ízületi porc, legtöbbször üvegporc borítja, és az ízületi tok foglalja burokba a csontok közötti rést. A burok belsejét, az ízület üregét nedvesítő anyag tölti ki, amelyet szinoviális folyadéknak neveznek, és a porc számára szükséges tápanyagokat tartalmazza. Ezen kívül a folyadékban oldott formában gázok is találhatók, elsősorban oxigén, nitrogén és szén-dioxid.

A legkönnyebben a kéz kisízületei, azaz az ujjpercek közötti és a kézközépcsontokat az alappercekkel összekötő ízületek ropogtathatók. Amikor a tok megfeszül, kiterjedését számos tényező korlátozza. Ezek egyike az ízületi üreg térfogata, amit a benne lévő szinoviális folyadék mennyisége határoz meg. Ez az anyag ugyanis az alapvető fizikai szabályszerűségeknek megfelelően csak akkor képes kitágulni, ha az ízületi üreg nyomása annyira lecsökken, hogy az oldott gázok kilépnek a folyadékból. Amikor a gázok felszabadulnak, megnő az ízületi üreg térfogata, és ezáltal mozgékonysága is.

Buborékzaj

A kattanó, roppanó hang nagy valószínűséggel akkor hallható, amikor a gázok kiválnak a szinoviális folyadékból, és a tok még jobban megfeszül. Hogyha közvetlenül „ropogtatás” után röntgenfelvételt készítenénk az ízületről, az üregen belül gázbuborékot láthatnánk, amely mintegy nyolcvan százalékban szén-dioxidból áll. Az ízületben ez a roppanó hang nem váltható ki újra, amíg a gázok vissza nem oldódnak a szinoviális folyadékba, ezért nem lehet ugyanazt az ízületet folyamatosan ropogtatni.

Felmerül a kérdés, hogyan képes egy kis gázbuborék ekkora zajt okozni? Sajnos, bár vizsgálták a jelenséget, még nem sikerült megtudni ennek okát. A másik gyakran feltett kérdés, hogy a ropogtatás károsítja-e az ízületet. Ebben a témában szintén nem született még egyértelmű válasz. Egy tanulmány semmiféle összefüggést nem talált az ízületek ropogtatása és az ízületi gyulladás között. Egy másik tanulmány azonban kimutatta, hogy a gyakori ujjropogtatás károsítja az ízület körül lévő lágyrészeket, valamint gyakrabban duzzad meg a kéz, és csökken a szorítóereje is.

A kattanó, roppanó hangok további forrásául az inak és a szalagok szolgálnak. Minden ín legalább egy ízületet áthidal, hiszen csak így képes mozgást létrehozni. Az ízület aktuális helyzetétől függően gyakran előfordul, hogy egy ín valamennyivel elmozdul normális anatómiai helyéhez képest. Amikor megmozdulunk, az ín gyorsan visszaugrik a helyére, és a csonton átbucskázva „megpendül”. Ilyen hangot ad ki a boka- vagy a térdízület, amikor ülő helyzetből felállunk vagy lépcsőn járunk.