Milyen egy szívrohamot megélni?

Édes apámnak volt szívrohama,nyilván nem tudom megmondani milyen volt de nekünk volt a legrosszabb az a "minden pillanat számít " eset. 2 napig nem látogathattuk. 1 hétig volt gépekre kapcsolva hófehér volt majdnem 2 hétig beszélni rendesen 3-4ik nap tudott csak. 3 hétig volt bent. Ennyit tudok mondani remélem segitettem valamit. Ja és rengeteg folyadékot kellett igyon és csokit is ha vittünk neki csak diabetikusat szabadott.

Szia.Apukám szívbeteg volt.3 inf.kapott.A 3 ba belehalt sajnos.Ő mesélte,hogy elöször olyan érzés mintha valaki erőssen hátba verné.De mire hátra nézne olyan erős fájdalma lesz hogy össze esik.Még kiáltani sem tud.Megbénitja a fajdalom.Levegőt alig kap.Majd gondolom eszméletvesztés jön.

Többféle tünetet okozhat attól függően, hogy a szív melyik területén és milyen mértékben történik a szívizom károsodás. Ugye infarktusról a szívizom ék alakú oxigénhiányáról, elhalásáról beszélünk. Van, akinek típusosan a bal vállába, karjába sugárzó zsibbadás, hirtelen éles nagy fájdalom, légszomj, halálfélelem, megsemmisülés érzés a tünete. Van, aki azt hiszi, a gyomrával van probléma, merthogy oda sugárzik a fájdalom, esetleg hányás, légszomj társul hozzá. Van, aki észre sem veszi, mert annyira kis területet érintett, hogy enyhe mellkasi nyomás, kis nehézlégzés mely megszűnik és csak később, egy EKG vizsgálat során látják a korábbi infarktus jelét, stb. Én azokkal találkozom, akik súlyos állapotba kerülnek, őket legtöbbször pár napig lélegeztetőgépre kell tenni, mert nagy fájdalmuk, halálfélelmük, iszonyú légszomjuk, fokozott oxigénigényük van. Látogatók nálunk rögtön az állapotstabilizálást követően bejöhetnek miután orvos általi felvilágosítás megtörtént. Ők rettenetesen meg szoktak ijedni a csövektől, gépektől, magától a látványtól- az a tapasztalat, hogy erre nem lehet valakit maradéktalanul felkészíteni, hiába mondjuk el látogatás előtt hogy mit fognak látni és mi miért van úgy, ez minden hozzátartozót iszonyúan megvisel. Főleg, hogy nem lehet nekik biztosra mondani hogy mi lesz, hiszen kritikus állapotról beszélünk. Szóval általánosságban elmondható hogy igencsak szörnyű átélni egy ilyet, főleg hogy ez az egész életükre kihat utána az életmódváltozás miatt, meg folyamatosan gyógyszert kell szedniük, diétázni, fokozottabban figyelni magukra - ha nem akarnak még egyet kapni...