Miért kell egy transzszexuálisnak élete végéig hormonokat szedni?

Ha leáll a hormonokkal, annak nincs eü. kockázata.

Inkább a szedésének van.

Itt:

(transzszexuális) nő - eredetileg férfiként anyakönyvezett, azonban lelkileg nő. "Férfiból női" MtF transzszexuális személy.

(transzszexuális) férfi - eredetileg nőként anyakönyvezett, azonban lelkileg férfi. "Nőből férfi" FtM transzszexuális személy.

Az átoperált transzszexuális személynek saját nemi hormon termelése nincs (elhanyagolhatóan kicsi, mivel a nemi szerveken kívül nemi hormont a szervezet több mirigye is termel, kis mértékben), tehát pl. transz nő nem fog nagy mértékben visszaférfiasodni, ha SRS (átoperálás) vagy kasztráció (nőknél herék, férfiaknál petefészkek eltávolítása) után nem szed többet hormont. Nők általában ilyenkor leállnak a tesztoszteron blokkolóval (anti-androgén, pl. Androcur). Viszont a szervezetnek valamilyen nemi hormonra szüksége van a rendes működéshez, legyen az tesztoszteron vagy ösztrogén (ösztradiol). Amennyiben ezt nem kapja meg, úgy elkezdi produkálni a testnek megfelelő változó kor tüneteit (hang enyhe megváltozása, csontritkulás, hőhullámok, csökkent libidó, stb.) - itt a legnagyobb kockázat a csontritkulásnál van.

A szedés kockázatait férfi oldalról nem ismerem, nőknél az anti-androgén súlyos májkárosodást okozhat, az ösztrogén sűríti a vért, és a trombózisra, embóliára hajlamos személyeknél trombózist okozhat, ami végtagvesztés (mélyvénás trombózis), vagy halál (szívinfarktus, szívkoszorúér betegség) kockázatát jelentheti. Az ösztrogén modern formáinál (ösztradiol-valerát, természetes ösztrogének) a trombózis kockázat jelentős emelkedését nem mutatták, ám trombózishajlam vizsgálatot hormonkezelés előtt mind cisznemű ("normális", eredetileg is nőként anyakönyvezett), mind transzszexuális nőknél rutinszerűen elvégzik.