15 éves vagyok és 3-4 napja csak a halálra, temetésre gondolok és állandóan sírok. Szerintetek mit tegyek?

beszélgess valakivel.

A halál az élet része! A természet folyamatosan megújul, állatok és növények milliárdjai pusztulnak el naponta. És persze születnek az újak. Ennek az ember is része... Persze nem jó, ha elveszítesz valakit, nekem pl. az imádott nagyim 90 éves és nincs túl jó bőrben. De nem tudok ellene tenni, a 90 az 90. Az élet sajnos mindenkit hozzászoktat e természetes elmúláshoz. Ha idősebb leszel, a filozófia esetleg segíthet megérteni pár dolgot...

Nekem ez ha jól rémlik, 12 évesen jött ki először nyáron, suli közben elmúlt, majd következő nyáron megint előjött. Szerencsére akkor volt utoljára, és már leküzdöttem a dolgot. Nem szabad, hogy ilyenekkel teljenek el a napjaid, mert csak elcsszed őket. Tudom, hogy ez önmagában nem sokat segít, de ha belegondolsz, igaz. Gondolj arra, hogy fiatal vagy, és bizonyára, mire a te időd is eljön, már másképp fogsz gondolni az egész dologra, megérsz rá; a szeretteid meg most még jól vannak, fölösleges, hogy aggódj értük. Én sokat beszélgettem szüleimmel, kineziológus segített, meg az, hogy lefoglaltam magam, elkezdtem sportolni, egy percre sem engedtem, hogy elpunnyadjak, és elkezdjen járni az agyam. 17/L