A fű miért káros? Hogy károsít minket?

A marihuána egészségügyi hatásai (forrás: Wikipédia)

Szárított (megtermékenyítetlen) kendervirágzat, más szóval marihuána

Bár nagyon sok ellentmondó tanulmány látott napvilágot a marihuána egészségügyi hatásairól, néhány következtetés már levonható a szer fizikai és mentális hatásairól. Általánosságban annyi mondható, hogy az orvosi vizsgálatok a marihuánának káros és jótékony hatásait is feltárták, továbbá rámutattak arra, hogy a szer hatása nagyon is sokféle lehet az alkalmazott dózistól és a használat egyéb jellemzőitől (például időtartamától) függően, továbbá egyénenként is változhat. A marihuánával kapcsolatos jogi kérdések miatt sok propagandaanyag és téves információ kering erről a kérdésről a legalizálás támogatói és ellenzői jóvoltából egyaránt.

A pszichológiai hatás, idegen szóval high, magyarul többnyire beszívottság szubjektív jelenség és egyénenként változó. Jellemző hatás például a tudatállapot és az érzékelés megváltozása; enyhe eufória; elégedettség- és ellazultságérzés; letargia; emelkedett művészi, zenei és humorérzék; metakogníció; önértékelés; a lineáris emlékezet zavarai; javuló epizódikus emlékezet; fokozott érzékiség; intenzív érzékelés; megnövekedő libidó; kreatív és filozofikus gondolkodás; paranoia; szorongás; minták és színek fokozott érzékelése.

Éhség

A marihuána-használat egyik jellemző következménye a megnövekedett éhség, melynek hatására a használó gyakrabban és többet étkezik a számára szokásosnál. A közelmúltban jelent meg egy tanulmány,[17] mely indokolni véli ezt a hatást, nevezetesen úgy, hogy a kannabinoidok a hipotalamuszban aktiválnak olyan receptorokat, amelyek az élelmiszer bevitelért felelősek.

Emlékezetzavar [szerkesztés]

Sok szerző feljegyezte, hogy a marihuána emlékezetzavart okoz, de a jelenség mechanizmusára csak 2009-ben adtak meggyőző tudományos magyarázatot a spanyolországi Pompeu Fabra egyetem munkatársai.

Mérgezés

A marihuána egyik fő hatóanyaga a tetrahidrokannabinol, röviden THC.

A Merck Index szerint a THC LD50 értéke (szezámolajban oldva) szájon át 1270 mg/kg hím patkányoknál és 730 mg/kg nőstény patkányok esetében.[20] Ezen adatok egy 68 kg tömegű emberre skálázva 50, illetve 86 grammnak felelnek férfi illetve nő esetében. Ez 1-1,8 kilogramm kendervirágzat megevésével egyenértékű 5%-os, átlagosnak mondható, THC-tartalommal számolva.

A THC a légzőszerveken keresztül is bejuttatható a szervezetbe. Patkányokon végzett kísérletek azt mutatják, hogy az ílymódon bevitt THC LD50 értéke 42 mg per testtömegkilogramm.

Fontos megjegyezni, hogy az állatokon végzett kísérletek eredményei nem alkalmazhatóak minden további nélkül az emberre, hiszen az ember idegrendszere különbözik a patkányétól. Nincsenek források THC mérgezéses emberi halálesetről.

Kombinációk

A marihuánakutatás egyik zavaró tényezője az, hogy a marihuánát gyakran más anyagokkal, például dohánnyal és alkohollal egyidejűleg viszik be a szervezetbe.[21]

Lélektani hatások

A marihuánafogyasztás gyakran megzavarja a rövidtávú emlékezet működését.

A marihuána hatása vélhetően kiterjed a hippokampuszra is, amely feltehetően az emlékezetért és a tanulásért felelős, így romlik a rövidtávú memória.[22] Más források azonban hosszú távon bizonyos típusú emlékezetek javulásáról számolnak be.[23] Megint más források a marihuána neuroprotektív hatását mutatták meg,[24][25] melynek következményeként a marihuána alkalmas olyan degeneratív betegségek megelőzésére, mint például az Alzheimer-kór.

A krónikus marihuánahasználók maradandó memóriazavarait illetően 1998-ban Bernard Condevaux francia egészségügyi államtitkár adott megbízást egy jelentés elkészítésére. A kutatást Dr. Pierre-Bernard Roques vezette, s azzal az eredménnyel zárta, hogy ,,a modern orvosi képalkotó eszközök (például MRI) nem erősítik meg azokat a korábbi eredmények, melyek szerint anatómiai változás következik be a krónikus marihuánahasználók agyában”. Arra a következtetésre jutott, hogy szemben az alkohollal és a kokainnal, a marihuána hatóanyaga, a THC nem idegméreg.

Szintén 1998-ban jelent meg egy cikk a Journal of Neuroscience című folyóiratban, amely viszont azt állítja, hogy a THC ideghalált okoz a hippokampuszban, megjegyzi azonban, hogy többek között az aspirin és az E vitamin meggátolhatja ezt a hatást[26]

Egy 2006-os cikk szerint, amely egy tinédzserek körében készült, 1977 óta folytatott vizsgálat eredményeit foglalta össze, a marihuána megnövelheti egyes pszichózisok, mint például a skizofrénia előfordulásának kockázatát. A cikk megállapításait - a vizsgálat módszerei miatt - számos szakember ugyan kifogásolta, más szakemberek viszont független módszerekkel hasonló eredményekre jutottak.[27] A későbbiek során ezt az állítást cáfolták, amiről Paul Armentano (NORML) számol ba 2009 júliusában. A Schizophrenia Research c. folyóiratban a Keele Egyetem munkatársai megjelentették azon vizsgálatuk eredményeit, amely bebizonyítja: 1996 és 2006 között a szkizofréniás megbetegedések prevalenciája (előfordulás) és incidenciája (új esetek száma) stabil maradt vagy csökkent – miközben a kannabisz-fogyasztás növekvő trendeket mutatott az országban. A kutatók szerint tehát nem valószínű, hogy a szkizofrénia és a kannabisz-használat között ok-okozati kapcsolat állna fenn.

Az idegrendszert károsítHATja.

Ezáltal a viselkedést és a személyiséget befolyásolhatja negatív irányban.

Például válhatsz mizantróppá, kerülöd az embereket, sérülnek a szociális készségeid.

Általánosságban a kábítószerekről elmondható, hogy javítja a közérzetet, de a méreganyag miatt a hatás elmúltával a szokásosnál lejjebb esik a közérzeted. Ha a használat rendszeres, akkor ez a hatás erősödik. Végül már csak azért kell a szer, hogy azt a közérzetet elérd, amivel indultál szerhasználat előtt.

Eleszi előled a szervezetedből a vitamint, nyomelemeket...