Miért ciki mezítláb az utcán /más nyilvános helyeken/?
Ezt nekem mondtad kérdező? Amiért szerintem megindokoltad a cipő fontosságát? Nem értettem semmit félre, és vitát sem kezdeményeztem.
Ezt írtad:
"A kérdező kommentje:
Én darazsat a saját kertünkben kaptam be. Lábgombát az uszodában. Rozsdás szöget papucsban. (Simán ment a talpán át.) Üvegszilánkot meg az erdőben, ahol a legkevésbé számítottam rá. Ez a saját statisztikám"
Felsoroltad hol szedtél be mindenfélét. És akkor még nem léptél utcán vagy fűben kutyaszarba (amit csodálok, mert ki nem lépett bele soha), tűbe, óvszerbe (mert hogy olyat is látni), és szerencsére nem szedtél össze valami kis felületi, semmiségnek tűnő seb miatt valami komoly fertőzést a kosz miatt. Uszodába se véletlenül visznek az emberek papucsot, és járkálnak/zuhanyoznak abban. Azt meg már más is írta előttem, hogy a papucsok sokszor semmit nem érnek. Pláne a mai papucsok, ami kábé annyi, mint egy papírlap! Hát nem csodálom, ha átmegy rajta a szög. És leér róla az ember lába, látszik az olyat viselőkön is, milyen koszos már a lábuk. Szóval annyi mint a semmi. Egy masszívabb és magasabb talpú papucsot nem fúr át egy szög, csak azzal meg nem lehet divatolni.
A csórónak való nézést, az ettől való félelmet értem.
(Megint nem vitatkozva, csak elmondva: egyrészt engem ez nem zavar, másrészt egy márkás karóra jól megoldja.)
Más vélemények vannak még?
Saját részről nem szorongok attól, ha piszkos a talpam, vagy, hogy bele fogok lépni valamibe. Előbbit lemosom, az utóbbi veszéllyel képes vagyok együtt élni. Ha hülyének néznek, nem izgat.
Eddig legjobban a tiszteletlenség érintett meg, mint válasz. Nem jutok dűlőre vele. Mert az az érzés, amit esetleg kiváltok másokban, nem kötelező. Vagyis nem az én felelősségem, hogy mit érez a másik ember, ha rám néz. Azok az Ő érzései. Én max. tekintettel lehetek rájuk. Akkor ez viszont kölcsönös, Ő is lehet tekintettel az enyémekre. A tény az, hogy sem tettlegesen, sem szóban nem ártok senkinek, bámulni engem meg nem kötelező. 6 milliárd emberből jó pár jár mezítláb egész nap, csak egy igen elvetemült ember mondhatja, hogy ez önmagában erkölcstelenség. Legfeljebb errefelé szokatlan.
Ki mondta hogy erkölcstelen mezítláb járni? Értelmezd a válaszokat (és a szavakat), ne a levegőbe érvelj.
Egyébként a tisztelettel való problémádnak csak szóban van értelme. De tegyük fel: Ültök egy barátnőd esküvőjén, és a vacsora közben Te hangosan felböfögsz, pusztán mert jól esik, vakargatva a hasad. Vagy ehetnél az étteremben mindent kézzel, a terítőbe törölve a felesleget. Tiszteletlen. Igen, másban váltja ki azt a bizonyos érzést, mondhatnád hogy nem a Te dolgod. De tehetsz elenne, figyelemmel és tapintattal lehetsz másokra, a helyzetre, ahogy Te is mondtad, és erre alapoz a tisztelet szó is. A példának köze sincs a feltett kérdéshez, egyszerűen csak az eszmefuttatásod juttatta eszembe. Például egy irodába (munkahely vagy ügyeket intézni) se megy be az ember félmeztelenül, bár ugye akkor is moshatná a kezeit, hisz meleg van, más érzései meg nem az ő gondja, de szerencsére nem így vagyunk összerakva. Legalábbis a többség. Egyszerűen vannak helyzetek, sőt minden helyzetre jellemző, hogy többé-kevésbé tudja az ember, hogy "illik" viselkedni. Nem lehet fosni a világra, hiszen magad is benne élsz.
Illetlenség, tiszteletlenség, bullshit. Valójában mások fóbiáiról van szó. A világ legtöbb táján cipőben be sem mehetek pl. vallási intézményekbe, mert EZ a tisztelet jele.
Ami a példát illeti, retardált. Sehogy nem lehet összehasonlítani azt, hogy én kellemetlen hangokat és szagokat árasztok, tönkreteszem az abroszt, azzal, hogy valami
szokatlan az öltözékemben.
A tisztelet meghatározása sem jó. Ez azt jelenti, hogy elismerem a másik ember létét, eredményeit, státuszát. Se többet, se kevesebbet. Ha valaki szerint az a tisztelet, hogy
másoknak úgy kell viselkedni, ahogyan Ő szeretné, az tévedésben van. Én pl. tisztelem az ellenvéleményeket. Kíváncsi vagyok rájuk. Nem szólom le őket puszta passzióból.
Megvizsgálom őket. Nem értek egyet velük. Az nem következik a tiszteletből.
Sajnos elég kevés olyan véleményt kaptam, ami értékelhető lett volna. Személyeskedésre, mások problémáinak kivetítésére meg semmi szükségem. (Bár ártalmamra sincs,
elég jól kezelem. Az is benne van az érdeklődési körömben, csak ez most egy másik téma.) :P
Illetlenség, tiszteletlenség, bullshit. Valójában mások fóbiáiról van szó. A világ legtöbb táján cipőben be sem mehetek pl. vallási intézményekbe, mert EZ a tisztelet jele.
Ami a példát illeti, retardált. Sehogy nem lehet összehasonlítani azt, hogy én kellemetlen hangokat és szagokat árasztok, tönkreteszem az abroszt, azzal, hogy valami szokatlan az öltözékemben.
A tisztelet meghatározása sem jó. Ez azt jelenti, hogy elismerem a másik ember létét, eredményeit, státuszát. Se többet, se kevesebbet. Ha valaki szerint az a tisztelet, hogy másoknak úgy kell viselkedni, ahogyan Ő szeretné, az tévedésben van. Én pl. tisztelem az ellenvéleményeket. Kíváncsi vagyok rájuk. Nem szólom le őket puszta passzióból. Megvizsgálom őket. Nem értek egyet velük. Az nem következik a tiszteletből.
Sajnos elég kevés olyan véleményt kaptam, ami értékelhető lett volna. Személyeskedésre, mások problémáinak kivetítésére meg semmi szükségem. (Bár ártalmamra sincs, elég jól kezelem. Az is benne van az érdeklődési körömben, csak ez most egy másik téma.) :P
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!