Szívtelennek tartotok, amiért nem tudom azt sajnálni aki a drogozásba halt bele, mert jódolgában nem tudta mit csináljon?

A függőség egy betegség. Mint ahogy születnek emberek fogyatékosnak éppen úgy születnek függőnek is. Millió dologtól lehet függeni, nem csak a drogtól.

Én egy bántalmazó anya mellett nőttem fel, mégsem lettem drogos, mert nem vagyok az a típus, míg könnyen előfordulhat, hogy egy másik ember ugyaninnen drogosként kerül ki. Többségük bajos családi környezetből kerül ki, elveszít valakit, valamit. Ezek egyeseket nem befolyásolnak, sőt, erősebbé tesznek, mások a drog útján kötnek ki.

Ismerek függőt. Sosem azt mondja, hogy drogos, hanem függő. Mára végigcsinált egy elvonót, 8 éve tiszta. Tudod milyen egy elvonó, egy rendes, hatásos elvonó? Lejönni a szerről 1 hét, megtanulni nélküle élni nagyjából egy év. Ez alatt az év alatt senkivel sem érintkezhetnek a külvilágból, csak ők vannak. Szigorú szabályok szerint élnek és ha valaki megszeg egyet, akkor tudod mi a büntetés? P írj egy 2 oldalas fogalmazást arról, hogy mit érzel anyád iránt. Vagy gyűjts össze 10 dolgot, amit utálsz a testvéredben. Egy elvonón újrasturktúrálják a világukat, megtanítják őket kezelni az érzéseiket. Normális embereknek ez megy, nekik nem.

Egy függő sosem gyógyul meg, mindig függő marad. Az ismerősöm pl elmesélte, hogy ha nem figyel bármire rá tud szokni. Energiaital, rágó, akármi. Azt mondja sokszor arra kap észbe, hogy munka közben azon jár az agya, hogy hogyan és mikor tud szerezni egy olyan energiaitalt. Ő ilyenkor ezt tudatosítja magában és leáll, de ő volt elvonón.

Szóval ez egy komplex betegség, amiből nehéz a kiút. Az aktív drogosok életét a szer irányítja, olyanokat megcsinálnak érte és miatta, amit józan fejjel nem hinnének el magukról.

Nem vagy szívtelen, csak nem látsz a dolgok mögé és úgy alkotsz véleményt. Ez meg megszokott.