A barátom kipróbálta az ecstasy-t. Mekkora az esély hogy nem egyszeri alkalom volt, és továbbra is élni fog vele?

A fűre nem lehet rászokni maximum az "életed részévé válik", aki tép azért teszi, mert szereti azt az érzést, ez nem para. Én is. Emellett fogyasztok ecstasyt is bulikban. Semmi után nincs függőségem, nem vágyakozom, iskolába járok, tanulok rendesen, nem lopok és a többi, ez egy gyökér sztereotípia, a drogoat (szerinteem) lehet ugy lehet használni ha tudjuk hol a határ. Ellentétben a barátommal, 3 éve vagyunk együtt, 1 évvel ezelőtt volt egy kemény 8 hónapos narkós időszaka, a kokainon keresztül a heroinon át mindent fogyasztott, napi rendszerességgel, Érzelemmentes volt, silány, nem hazudok, több millió ft-ot el**sztak a piti kis haverjával narkóra. De ez a korszak véget ért, végig mellette álltam, nem tudtam neki segíteni, mert ilyenkor nem lehet segíteni, hiszen neki kell eldönteni, hogy akarja-e. Emellett lelécelt Barcelonába szó nélkül 2 hónapra, de nem bánom mert ez út tökéletes volt arra, hogy MAGÁTÓL jöjjön rá, hogy helytelen amit művel, és hogy engem sem akar elveszteni. És nolám, lejött az összes anyagról, és egy éve tiszta. :) Szóval, ha tudjuk hol a határ bármit lehet csinálni azt gondolom. De ha belecsúszik... hát, nem tudsz sajnos mit tenni. Elég sok mindent megéltünk együtt ő is én is. és azt hozzá tenném h én 17 vagyok ő meg 20. De boldogság van és ez a lényeg. :) Narkózom, de sosem vallom magam annak, és nem is leszek olyan SOHA mint amilyen a párocskám volt, mert ez kemény elrettentő példa volt. Nem hiszem, hogy a havi 1x tabikat össze lehetne hasonlítani azzal amit ő művelt. Bár az igaz, hogy néha én is érzem h tovább mennék.... de nem teszem, mert nem akarom feszegetni a határt, és végképp nem akarom elveszteni az ecstasy adta szépséget. :)

Persze nagyon okos vagy, hogy nem hagyod a barátodat belecsúszni semmibe!! Nagyon helyes. Ne éld át azt amit én, ennyit kívánnék csak. De ha tiltod az sem vezet sehova (lásd az én példám):)

PÍSZ.

PÍSZ.