Mi lehet a vége az elmérgesedett, kezeletlen lábujjköröm-benövésnek?
A tesómnak több mint egy éve benőtt a nagyjábujján a köröm, duzzadt, piros, véres, puklis (gondolom genny van benne) nagyon fáj neki, ha zoknit vesz átázik a mindenféle nedvek miatt ami kijön belőle, egyszóval nagyon csűnya. Viszont makacs, önfejű és semmilyen kezelést nem hajlandó végezni itthon és az orvosról hallani sem akar. Én már ijesztgettem mindenfélével, de nem hat rá. Jópárszor saját maga kivágja a körömöt, de nem használ.
Túlzások nélkül mi történhet a körmével, lábujjával ha továbbra sem hajlandó semmit tenni?
Kaphat vérmérgezést is. És akkor nem csak a körmét vehetik le, hanem az egész ujjat. Vagy a lábát.
Csajozik már? Mert nem tudom, hogyan kezeli a dolgot a barátnőjével. Ha meg nem csajozik, akkor nem is fog, amíg ezt nem rendezi. Talán ez hat rá.
És ez a vérmérgezés a legrosszabb eshetőség, vagy komoly esély van rá, hogy bekövetkezik?
Háát a csajozás. Mondjuk úgy, hogy nem ez az egyetlen "akadálya", hogy összejöjjön valaki. Meg erre azt szokta mondani, hogy őt úgy szeressék ahogy van... Szóval ez sem hat rá. De ötletnek jó, a legtöbb fiúnál beválna:)
A vérmérgezés után egy lehetőség marad, ha nem kezelik - a halál. Persze, ez túlzás, de ha elég makacsul ragaszkodik az ifjú ehhez a nem megyek dokihoz, ez is egy lehetőség. Ha ki tudod deríteni, mitől fél - nem könnyű ilyen esetben - akkor tudnál neki segíteni abban, hogy a félelme ellenére is tegye meg azt, ami jó.
A félelem oka bármi lehet. Ha már tudjátok, mi az, akkor tudtok kezdeni vele valamit.
Kérdezd meg, szerinte mi fog történni a dokinál? Adjon konkrét választ. Ebből kiderülhet, mitől fél: a fájdalomtól? a kiszolgáltatottságtól? a vértől? attól, hogy leszidják, hogy nem törődik magával? attól, hogy a doki undorodni fog tőle?
Ezen túl ez a viselkedés egyfajta önkínzás, ön-büntetés. Nem tudatos, de annál veszélyesebb. Valamiért a tesód úgy gondolja, hogy nem érdemli meg az egészséges körmöt. Ehhez szaksegítség kell.
Huh sok hasznos dolgot íratok.
Nem tudom mit gondoltatok, de leírom, hogy egy már 21 éves fiúról van szó, de ebben a témában olyan mint egy ötéves...
Igazából már a gondolattól fél, hogy el kell mennie egy orvoshoz. Aztán már az sem tetszik neki, hogy érzéstelenítő injekciót fog kapni, pedig utána már semmit nem érezne. Meg azt mondogatja, hogy utána két hétig annyira fog fájni, hogy nem fog tudni járni, és neki ez nem kell, mert így tök jól elvan. Pedig fáj neki, mert van egy kutyánk és ha már a lába közelébe megy elrántja, meg megijed nehogy rálépjen, dettó így az embereknél.
Próbáltam már keményen, kedvesen, lelkiismeretfurdolást keltve, bíztatóan beszélni vele, de nem érdekli. Úgy gondolja, hogy a dokinál eltöltött idő, meg az utána lévő gyógyulás rosszabb lenne mint most. De ez nem igaz, ő viszont elhiteti magával.
Az a legrosszabb, hogy még az itthoni dolgokra sem tudom rávenni, az egyetlen dolog amit megtesz, az az hogy amikor fürdik kivágja, meg leszedi a felső rétegét (pirosas valami, nem seb, alvadt vér?) a gyulladt résznek. A kenőcsöt kb ugyanannyira utálja mint a dokit, semmit nem tudok ajánlani neki. nem keni, nem áztatja, nem fertőtleníti, semmit. Huh így leírva már én is jobban látom mennyire reménytelen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!