Ha egyszerre szedem be a vitaminokat (Ca, Mg, vas, B6-12, c vitamin, halolaj, fokhagyma olaj) amik 120mg-osak (kivéve halolaj, f. hagyma olaj) tablettánként akkor lehet tőle valami bajom, vagy egyszerűen nem kéne egyszerre beszedni?

[link]

De amúgy mi a fenének ennyi étrendkiegészítő? Még megértem, ha valamilyen feszívódási zavarod van, de ennyi bajod nem lehet.

De pl: a C-vitamin, Ca is kölcsönhatásba lép egymással, az sem kéne együtt szedni.

Kalciumot minek szedsz? Meg vasat?

A többit szerintem nyugodtan beveheted egyszerre is.

Én is sok mindent szedek (mert egyik multinak sem tetszik az összeállítása) és szedtem már reggel és este elosztva is, de végül mindig visszatérek arra, h reggel egyszerre mindent. Ezzel mondjuk arra kell vigyázni, h esélyes egy jó kis hányinger vagy hányás, ha nem eszel mellé rendesen. :D

Én egyszer próbáltam őszi időszakban mindenféle vitaminnal, étrendkiegészítővel felpumpálni a szervezetem, egyszerre vettem be őket, olyan hányingerem lett, hogy az hihetetlen. Pedig ettem rendesen, reagálva az egyik kommentelőre:)

Tanulj a hibámból, ha már ezeket szeded, csinálj valami elosztást, hogy folyamatosan kapd a vitaminokat, ne egyszerre.

(12:48-as vagyok) Utolsó, azért én nem nevezném kapszula meg tabletta formában élelmiszernek a vitaminokat és ásványi anyagokat. Mellesleg ha ételekből is hozzájutnánk a szükséges dózishoz, az sem egy adagban történne, hanem étkezésenként elosztva, különböző arányokban. :)

(Amúgy én is nagy dózisban szedek egyet s mást.)

És hiába van szükségünk vitaminra, azt sem árt ésszel szedni... mint ahogy azt sem árt meggondolni, h mit is eszünk, mert lehet, h egy-két dolgot hiába szedünk, ha nem tudnak felszívódni.

Én is egy marék tablettát veszek be reggelente, de még soha nem volt hányingerem.

A 6. komment említi először a felszívódás problémáját. Erre csak annyit mondok, prebiotikumok! Azok is kellenek, meg egészséges bélflóra.

Akik meg megkérdezik, hogy "vasat minek szedsz?"..... Ennyi erővel bármit minek szedsz? Nem?

Lenkei könyveit, vagy inkább érveit leszólni szintén nagy divat lett. Persze érvelés általában nem kapcsolódik az ilyenekhez, mint ahogyan itt sem.

Egy hiteles, de nem publikált hazai kutatási eredmény alapján tudom, hogy a vas és C vitamin együtt szedése vastagbélrákot okoz.

Aki megfelelúően táplálkozik, annak egyébként nyomelemekre nincs is szüksége. Vitaminokra igen, de inkább kúraszerűen szedve (akár nagy dózisban is), kivéve a C vitamint, amit folyamatosan kell szedni, ha pedig valami megfázás szerűség kezdődik, akkor nagy dózisban (saját sokéves tapasztalataim szerint 1g /10 testsúlykg megnnyiségben) aztán 3-4 nap múlva visszatérni a normális adagolásra, ami 1-3 g /nap. A D vitamin a másik legfontosabb, de ezt akkor kell elkezdeni szedni (4-5 ezer IU), amikor elkezdődik az influenza járvány. Mire kiürül a 100 db-os doboz addigra elmegy a járvány és már napozni is lehet néha.

A halolaj, pontosabban az Omega 3 szedése mindenképp jó.

A többi amit írtál, csak pénzkidobás, hacsak nem tapasztalsz magadon vitaminhiányt (pl. B vit. hiányt, mert mondjuk vegán táplálkozást folytatsz.)

Megjegyzem, vannak dolgok, amikre használnak a vitaminok, de a legtöbb esetben más a helyzet. Az öregséget, az évtizedes keményvíz ivást, az egyoldalú táplálkozásból eredő problémákat nem lehet vitaminokkal orvosolni. Vagy pl. a C vitamin használhat egyes rákfajták ellen, ha intravénásan adják be, de szájon át már nem.

87%-os válaszolóhoz: sajnálom hogy még manapság, amikor már hozzá lehetne jutni hiteles információkhoz, még mindig sokan vagytok, akiket meg lehet vezetni, el lehet tántorítani a józan paraszti gondolkodástól.

Azért írom ezt, mert azt látom, hogy ahelyett hogy ép ésszel gondolkodnánk, elhiszünk minden olyan hamis hírt, amiket pont azért terjesztenek el, hogy bizonyos érdekcsoportok megmaradhassanak a gátlástalan eszközökkel kiharcolt helyükön.

Én már nem hiszek azoknak, akik mindenáron lebeszélnek a természetes gyógymódokról, vitaminok szedéséről, mert mára olyan információ-mennyiséggel rendelkezem, ahol bőven bizonyítottnak látom a saját elképzeléseimet erről a témáról.

Senkit sem akarok rábeszélni a nagy-dózisok szedésére, úgyis előbb-vagy utóbb minden érdeklődő rájön magától is hogy mennyire fontos a vitaminok valóban szükséges mennyiségű pótlása, mert utána fog nézni különféle szakirodalmakból, nem fogja abbahagyni a "kutatást" ha egyszer már elkezdte. Ez egy először átláthatatlannak tűnő terület, pedig nagyon egyszerű okok vezetnek el a végső következtetéshez.

Nézzetek utána a termények tápanyagtartalmának változását vizsgáló kutatásoknak, a mezőgazdaság által használt vegyszerek egészségre ártalmassági-mutatóinak, az élelmiszeripari adalékanyagok betegség-okozó mivoltjának, aztán magatoktól is rájöttök hogy mit is kell tenni azért, hogy ha már genetikailag nem tudunk ilyen gyors ütemben alkalmazkodni a szervezetünket ostromló mérgekhez, valami megoldást mégiscsak jelenthetnek azok a fránya kis vitamin-készítmények, amelyeknek eleve az a feladata, hogy segítségükkel ki lehessen üríteni ezeket a nem odavaló anyagokat a testünkből.

Persze nem kötelező elhinni ezt, én már megtanultam a módszert hogy annak ellenére hogy fiatalon még mindenféle nyavajával éltem, mára ezeket mind elfelejtettem, és 50 évesen teljes egészségben élhetek.

Szerintem ezt csakis a vitaminoknak köszönhetem, na meg annak, hogy ma már nem jelent nehézséget hogy "tudatosan"vásároljak, táplálkozzak, mert az évek alatt sokféle új tudás birokába jutottam azáltal, hogy érdekelt a téma. Nektek is ezt kívánom, nem lesz gyors eredmény, de a fő hogy biztos eredmény várható.

Igen, ha egyszerre szeded be a vitaminokat ártalmas is lehet. Felelőtlenül, csak úgy nem lehet elkezdeni nagy dózisban vitaminokat szedni. Amennyire jó tud lenni egy - két vitamin szedése amiben hiányt szenved a szervezeted, oly annyira tud káros lenne, ha olyat szedsz be ami a szervezetedbe bőségesen megtalálható.

B-vitamin - túladagolása növeli a rák kockázatát

Ez az anyag vízben oldódik, szerepe van a kiegyensúlyozott anyagcserében, az idegrendszer egészségében, és bőrünk is szebb lehet tőle. Ajánlott napi mennyisége 2-20 mg. Nagy adagokban azonban fokozhatja a rák kockázatát, és a B6-vitamin huzamos túladagolása akár végtag-elérzéstelenedést is okozhat. Természetes forrásból ajánlott inkább fedezni a napi szükségletet, ez elérhető tojás, máj, tejtermékek és gabonafélék fogyasztásával.

C-vitamin - hasmenés

A C-vitaminról elterjedt, hogy nagy adagokban vesekőképződést idézhet elő, de ezt mára megcáfolták. Az azonban igaz, hogy túlzásba vitele hasmenést és hasi fájdalmakat okozhat, azonkívül egy nagy adagban nem gazdaságos bevenni, mivel a felesleg automatikusan ürül a szervezetből. A legtöbb C-vitamin pedig nem a citromban, hanem a hidegen áztatott csipkebogyóteában található.

D-vitamin - érelmeszesedés

A zsírban oldódó D-vitamint már könnyebb túladagolni, pedig a napi megfelelő mennyiség fogyasztása nagyon fontos az egészséges csontrendszer érdekében. Felhalmozódása megemeli a vér kalciumszintjét, ami növeli az érelmeszesedés kockázatát. A napfény mellett tej, halak, tojás és máj fogyasztásával vihető be a szervezetbe legkönnyebben. Növésben lévő kisgyermekeknek másfél éves korig adnak orvos által írt szintetikus D-vitamincseppet, de az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia az újszülöttkortól egészen a kamaszkorig ajánlja a fogyasztását, mivel számos betegség megelőzhető helyes adagokban történő bevitele esetén.

E-vitamin - tüdőrák

Az E-vitamin nemcsak bőrünk szépségében játszik szerepet, de fontos antioxidáns is, és fokozza az agyi aktivitást. Túladagolva viszont fejfájás, emésztőszervi vagy szívbetegség, akár tüdőrák lehet az eredmény. Ajánlott napi mennyisége 10 mg, ezt természetes módon húsok, olajos magvak, máj, növényi olajok és tojás fogyasztásával tudjuk elérni.

A-vitamin - csontkinövés, rák

Ez a vitamin is zsírban oldódik, így könnyen felhalmozódik szervezetünkben. Pedig a növekedés, a bőr felépítése vagy a sötétben látás elképzelhetetlen lenne nélküle, hiánya a farkasvakságért is felelős lehet. Törékeny haj és körmök esetén is érdemes megnézni, nincs-e A-vitamin-hiányunk.

Túlzott bevitele viszont nem tesz jót a hajunknak: megvastagszik és megritkul, de a túladagolás tünete lehet a sárgás árnyalatú, esetleg gyulladt bőr, a fejfájás, vagy csontkinövések.

Mivel az állatokat teletömik többek között ezzel a vitaminnal is, sok csirkemáj fogyasztása már veszélyes, terheseknél akár magzatkárosító hatás is előfordulhat, de szintetikusan is túl lehet adagolni, az eredmény pedig akár combnyaktörés is lehet. Koppenhágai tudósok különösen a nem természetes, tehát nem élelmiszereken keresztül történő bevitelnél figyelmeztetnek: sok A- és E-vitamin szedése korábbi halálozást indukálhat, mivel összezavarja a szervezet védelmi rendszerét.

A vitaminok túladagolása nemcsak egészséges emberekre veszélyes, a rákos betegeknek fokozottabban oda kell figyelniük a helyes egyensúlyra. Amerikai kutatók ugyanis figyelmeztetnek, hogy a kezelés hatékonyságát ronthatja a vitaminbevitel, mivel a béta-karotinban és az E-vitaminban található antioxidánsok gátolhatják a kemo- vagy sugárterápia hatását.

De a túlzott vitaminfogyasztás akár maga is rákot okoz:

kifejezetten rákkeltő hatású a króm egy bizonyos fajtájának, a krómium-pikolinátnak túlzásba vitele. Egy amerikai, 70 000 ember részvételével végzett kísérlet pedig az emelt dózisban hosszú ideig - 10 évig - szedett E-vitamin tüdőrákkeltő hatását figyelte meg. Eközben a természetes formában bevitt E-vitamin tumorvédő hatású. Ugyanez a helyzet a béta-karotinnal is, emelt dózisban, szintetikusan szedve szintén a tüdőrákra hajlamosít.

Kevesebb szintetikus vitamint - de hogyan?

Ezek után egyszerű lenne a konklúzió: ha tehetjük, a szintetikus vitaminok helyett változtassunk inkább az étrendünkön és a megfelelő ételek segítségével töltsük fel vitaminraktárainkat. Mindez szép is lenne, ha az élelmiszerek valóban tartalmaznák a megfelelő vitaminmennyiséget. Egyes kutatások szerint az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent ugyanis az ételeink vitamin- és ásványianyag-tartalma.

Ennek oka a talajban keresendő, melyben a növényt megtermelik: a műtrágyázás elterjedése után olyan mikroelemek és ásványi anyagok hiányoznak a talajból, melyekre égető szükség lenne. A II. világháború után a lőszergyárak műtrágyagyártásra cserélték foglalatosságukat, mely egyszerűbb használata és a nagyobbra növő zöldségek miatt nagy népszerűségnek örvendett. A szerves trágya azonban így kimaradt a földből, mely emiatt elszegényedett. Így a földből hiányzó ásványi anyagok a növényekben sem találhatók meg, a korábbi, szerves trágyával dúsított talajban nőttekhez képest.

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem 1990-ben átfogó vizsgálatot indított az 1966-1990 közti időszak alatt bekövetkezett tápanyagtartalom-változásról Magyarországon. Így kiderült, hogy a búza az eredeti tápanyagtartalmának csupán 50 százalékát tartalmazza, a kukorica csak 18 százalékon van, a borsó 46 százalékot tartott meg eredeti tápértékéből, a tej és a káposzta vitamintartalma viszont csupán 5 százaléknyi.

Mindezek után joggal merül fel a kérdés, hogy akkor mit tehetünk a megfelelő vitaminbevitelünkért? Szintetikus vitaminok esetén fennáll a nehezebb felszívódás és a túladagolás veszélye, a műtrágyázott földben nevelt növények pedig nem a régi beltartalommal bírnak.

Talán megoldást jelenthet a biotermékek fogyasztása növények és húsok esetén, valamint a természetes módon kivont vitaminok fogyasztása.