Szegény nagymamám halálos beteg. Gyomorfekély, gyomorrák, agyi áttéttel. Vajon helyesebb közölni a diagnózist, vagy jobb hallgatni?

Sajnálom. Mamád szellemileg milyen állapotban van? Meg szerintem a dokik neki is elmondták, ha meg nem, egy ember mindig megérzi ha baj van.

Ti csak szeressetek, ezt erezze, hogy ott vagytok mellette, hiszen a tobbit mar erzi, es eleg neki az, tehat nem kellene igy elmondani, mivel egyebkent is felnek a halaltol.

Nálunk mindenki tudott róla a családban de nem mondtuk el neki.Az orvosának is szóltunk ,hogy inkább próbáljuk ezt a dolgot elkerülni, csak annyit mondott neki, hogy a gyomránál van probléma ezért műtétre lenne szüksége de mivel 80-éves volt így ő sem egyezett bele a műtétbe.Végül is semmilyen fájdalma nem volt.Sajnos már nincs közöttünk de a mai napig úgy gondoljuk,hogy a döntésünk helyes volt.Nem azon őrölte magát,hogy rákos beteg hanem olvasott rejtvényt fejtett megcsinált mindent ami az erejéből tellett.

Van akinél jó megfogadni a fenti tanácsokat, de vannak olyanok akik azért szeretnének tisztában lenni az állapotukkal, hogy esetleges (lelki, anyagi-fizikai) dolgaikat le tudják rendezni amíg képesek rá, el tudjanak búcsúzni szeretteiktől ( van, hogy az illető távol élő). Szóval nagyon jól kell ismerni a beteget ahhoz, hogy jó döntést tudjon hozni a hozzátartozó. Egy kívülálló ebben nem tud korrekt tanácsot adni.

Sosem értettem ezt a problémát. Ha szellemei képességeinek birtokában van, nem áll gondnokság alatt, akkor az, hogy nem elmondani neki fel se merülhet. Mégis kinek az élete?

Lehet, hogy már érzi, hogy meg fog halni, és beszélni is szeretne róla. Ha szóba hozza a kérdést, akkor beszéljetek is róla.