Napi 10 órát dolgozom megfeszített tempóban monitor előtt. Nap végén hányinger, szem- és fejfájás mitől van?

Bocsánat, de nem akarok dönteni helyette, mindössze saját, önálló döntés felé próbálom irányítani. Nem helyette, hanem mellette, mert átérzem a gondját, a lányomnak is hasonló problémái voltak, őt sem akartam befolyásolni...

Ő otthagyta a munkahelyét és azóta talált egy sokkal normálisabbat, ráadásul többet is keres és utazgathat, amit imád. Ez persze egyedi eset, de ha nem saját maga dönt, hanem a főnökeire, meg a gyávaságára hallgat, már sztem kórházban van leszedálva...

Ne legyen félreértés: sztem a topikos először is menjen el egy szakorvoshoz és vizsgáltassa ki magát, aztán hogy tudja mi a helyzet az eredmények alapján döntsön, önállóan, én ezt javallom...

:) Igazad van, ez így lenne rendben. Remélem nem érezted kötözködésnek, amiket írtam. Örülök a lányod sikerének!

Szerencsére amúgy nagyon klassz munkahelyem van, szuper főnökkel, jó hangulattal, csak hát sajna kicsit hajtós. De azt csinálom, amire világéletemben vágytam...

Nem. Egyáltalán nem éreztem kötözködésnek, sőt. Hiszen mindkettőnket a segítés szándéka motiválta.

Ürülök, hogy megtaláltad a helyed a világban, de a hajtással vigyázz! "Lassan járj, tovább érsz."

Jó egészséget és sok szerencsét kívánok neked és a topikosnak is.

Kérdező, hát igen...

Megjegyzem, az én építész munkám fizetése sajna távolról sem elegendő a családalapításra, de hát majd később talán.

Kedves másik válaszoló, köszi szépen! Igyekszem azért pihenni is, jóga, sport, egészséges kaják, és nem utolsósorban egy csodás pár segítenek! :)

Minden jót a Lányodnak is, meg a kérdezőnek! :)

A Kérdezőnek:

Hát igen, ez nagyon fogós dolog.

De csak ismételni tudom magam.

Megfordult a fejemben, hogy talán nem is sz.gépes munkával van a baj, hanem veled. Nagyon stresszelsz talán, görcsösen igyekszel, hogy letedd a vizsgákat, hiszen ezt (hangsúlyozom, te saját magad, saját magad számára) létfeltétellé tetted.

Holott nem az.

Hanem csak egy gondolat, amihez kipányváztad magad, mint egy csacsit, és minél jobban rángatod, annál jobban fojtogat ez a rögeszme... hogyha nem úgy történnek a dolgok, mint azt betervezted, akkor összedől a világ...

Ki kell ábrándítsalak, a világnak tökmindegy, hogy te kikészülsz, vagy nem, neked és szeretteidnek viszont nem mindegy, a jövődnek nem mindegy...

Sztem a hozzáálásod hibás, én is napi 8-10 órát gépezek, 55 éves vagyok és kutya bajom sincs tőle, mert nem görcsölök, mert asszem békét kötöttem magammal, az akarok lenni, aki vagyok, semmi más...

Nem azt mondom, hogy hagyj fel a szakmáddal, ez nagy marhaság lenne, csak azt hogy hagyj fel a görcsöléssel, mert ez okozza a gondjaidat...

"Ha éhes vagy egyél, ha fáradt vagy pihenj..." mondja a Zen, összesen ennyit mond az életről, és ez teljesen elég...

Az a gyanúm, kedves barátom, te a jövőben élsz, tehát olyasmiben, ami nincsen, és ez felőröl, vissza kell térned a valósághoz, ehhez itt ni, ez van, se a múlt nincsen, se a jövő, csak a jelen van, csak a Most van.

Sztem sokkal többet kell pihenned, és mással foglalkoznod

akár tetszik, akár nem, még ha neadjisten a vizsgák rovására is megy, inkább később kerüljön a neved elé a Dr. mint most a "néhai".

Barátsággal: Tibor