Akinek az alkohollal problémája van, valamilyen szintű függőség alakul ki, miért kell szigorúan zéró toleranciát bevezetnie egész életére?

Mert az első pohár után elveszíti az önkontrollt és addig iszik, míg hozzájut.

Ha zéró, akkor ez nem következik be.

Nem kell, csak az alkoholisták 98%-a nem tud megmaradni alkalmi ivónak.

De ezt ők maguk mondják.

Nekem van 1-2 ismerősöm aki letette a piát, ő maga azt mondja hogy nem iszik 1 sört se, mert tudja, hogy akkor ott nincs megállás.

Én 4 éven keresztül napi 3-4 sört letoltam, kivétel nélkül minden nap. Mikor beteg voltam, akkor is.

Ma már nem iszom, csak kivételes alkalmakkor (pl. szilveszter, de például legutóbb akkor sem ittam), de akkor is megállok 1 sörnél. Nekem ezzel nincs gondom.

Leegyszerűsítve a válasz sajnos annyi, hogy mert így működik az emberi szervezetünk. Ha már kialakult az alkohollal szemben a tolerancia, azt már nem tudod semmissé tenni, hiába tartasz hosszabb szünetet. A szervezeted mindig emlékezni fog rá, hogy hol hagytad abba, és ha újból iszol, akkor szépen lassan, de biztosan rosszabb vége lesz, mint ahonnan indultál.

Biztos van az az önfegyelem, amivel kontroll alatt tartható az alkalmi ivás, de kérdés, hogy megéri e néhány alkalomért megfeszülni és kockáztatni, csak a saját helyzeted nehezíted, miközben nemcsinálni valamit (zéró tolerancia) sokkal elviselhetőbb.

A valóságban azért nem úgy működik, hogy "valamilyen szintű függőség" után soha életében nem ihat az ember, de egyébként azért, mert az a biztos. Akinek egyszer már rendesen beégett, hogy "megiszunk valamit, és attól jó lesz", annak ez esetenként olyan nehezen kopik ki, hogy évtizedek múlva is visszavezetheti a vedelésbe az, hogy egyszer megiszik valamit.

De ez igazán az olyan száraz alkoholistákra jellemző, akiknek valójában józanul sem sikerült megoldani a gondjukat ("megjavítani" azt a pszichés felállást, ami miatt ivási kényszerük volt), csak már nem alkoholba fojtják. A függőség sosem önmagában létezik, nem marad fenn ok nélkül. És aki kényszeres ivó, annak tényleg sokkal könnyebb nem inni, mint keveset inni.