Kísérő tünet nélkül a légszomj/nehézlégzés többnyire stressztől van?

Légszomj vagy nehézlégzés (dyspnoe) számos különböző okból adódhat, és bár a stressz és szorongás ténylegesen okozhatnak ilyen tüneteket - például a pánikroham során - fontos, hogy más potenciális okokat is kizárjunk.

A légszomj a következők miatt is előfordulhat:

Légzőszervi megbetegedések: Asztma, COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség), tüdőgyulladás, tüdőembólia, vagy akár a COVID-19 is okozhat nehézlégzést.

Szív- és érrendszeri problémák: Szívroham, szívelégtelenség vagy szívritmuszavarok szintén okozhatnak légszomjat.

Anémia: Alacsony vörösvérsejtszám vagy hemoglobin szint is okozhat légszomj érzést, mert kevesebb oxigén szállítására képes a vér.

Allergia: Súlyos allergiás reakciók, mint például az anafilaxia, légzési nehézséget okozhatnak.

Fizikai inaktivitás: A testmozgással szembeni alacsony tolerancia szintén okozhat légszomjat, különösen fizikai megterhelés során.

Stressz és szorongás: A mentális egészségi állapot befolyásolhatja a légzést, és szorongás vagy stressz által okozott hiperventilláció légszomj érzetet kelthet.

Endokrin és anyagcsere problémák: Bizonyos anyagcsere rendellenességek, mint például a pajzsmirigy rendellenességei is okozhatnak légszomjat.

Ha az orvosok nem találtak fizikai okot, lehetséges, hogy a panasz pszichoszomatikus, vagyis a testi tünetek mögött pszichológiai okok állnak. Azonban fontos, hogy minden lehetséges okot körültekintően vizsgáljanak, és ha új tünet jelentkezik, vagy a már meglévő tünet rosszabbodik, mindenképpen fordulj orvoshoz.

Mivel az említett vizsgálatok (vérvétel, EKG, mellkasröntgen, vérnyomás- és vércukormérés) alapvetően normál eredményeket mutattak, és rendszeresen sportolsz, lehetséges, hogy a légszomjat pszichológiai tényezők, például stressz vagy szorongás okozzák. Azonban ha a tünetek továbbra is fennállnak vagy súlyosbodnak, érdemes további orvosi véleményt kérni, mivel a diagnózis felállítása gyakran több információt és vizsgálatot igényel.

A stresszkezelési technikák, mint például a mélylégzés, meditáció, jóga vagy a beszélgetésterápia, segíthetnek a légszomj enyhítésében, ha az valóban stresszből adódik. Mindig fontos a nyitott kommunikáció az orvosoddal.