Mi folyik az állami egészségügyben?

Tudom, hogy kicsit visszásan hangozhat ez a kérdés, hogyha egy 16 éves gyerek teszi fel. Abba a helyzetbe kerültem, hogy szombaton (07.29) magam alá fordult a bokám. Mivel estére nemcsak bedagadt, hanem belilult/bezöldült bementünk az SBO-ra. Több órás várakozás, adatfelvétel, újabb várakozás, elsődleges orvosi vizsgálat, újabb várakozás, aztán röntgen, majd újabb várakozás és vissza az ügyeletes orvoshoz.

Közli, hogy nincs törés, de gyanítható a repedés és lehet bokaszalag-szakadás is. A leletet elemzésre továbbküldi a radiológiára. A lábamra elővigyázatosságból gipszsín kerül. A leletre, vagyis pontosabban zárójelentésre pontos diagnózis nem kerül, csak vélelmezett.

Ma hív a radiológus, hogy vélhetően elrepedt a bokacsontom, szóval kellene MR, de csak szeptemberre van időpont (fővárosi agglomeráció, fővárosi kórház). Amikor apu visszakérdez, hogy pontosan mi a csontrepedés, akkor közli, hogy a csontszövet megszakadása a csonteltörése (leválása) nélkül. A gyógyulási idő 3-4 hét, ehhez képest az időpont 7 hét, vagyis a duplája a jelzett gyógyulási időnek!

Ezzel ellentétben a magánegészségügy (ugyan búsás áron) azonnal fogad és az előzetes leletek alapján már jelzi, hogy milyen vizsgálatok kellhetnek, ill. ezekre milyen formában kerülhet sor. Ráadásul ezeket a vizsgálatokat - amennyiben egészségre nem veszélyes, akkor - azonnal, de legfeljebb 24-72 órán belül elvégzi.

Persze mondhatjátok, hogy 16 évesen nincs jogom ilyenért kiakadni vagy maradjak csöndbe, majd ha én is fizetek, akkor panaszkodjak.

A szüleim most először avattak be több pénzügyi dologba. Anyu havi 25 ezer körül, míg apu havi közel 40 ezer TB-t fizet. A szüleim legutóbb 2020 őszén voltak betegként orvosi ellátásra szorulók (COVID), ill. ezen felül 2021. tavaszán és ősszel oltások miatt. Sem a testvéreim, sem én nem vagyunk betegesek. A COVID minket is levert a lábunkról napokra. Oltáskor voltunk orvosnál. Bár sosem voltunk egyikünk sem ma született bárányok, de eddig mindig megúsztuk súlyosabb sérülés nélkül a dolgokat, ill. a koronavírus fertőzést kivéve, betegek emberemlékezet óta nem voltunk.

Most, amikor tényleg szükség lenne normális ellátásra, vizsgálatokra, akkor pedig majdhogynem semmibe vesznek.

Mi folyik az állami egészségügyben? Miért nem lehet emberszámba venni a betegeket? Miért kell egy egyszerűnek tűnő sérülés tényleges súlyosságának kivizsgálására 1,5 hónapot várni?

Arra lennék kíváncsi, hogy a fentebbi kérdéseimről mit gondoltok, ill. a szavazásnál pedig arra kérnélek benneteket - amennyiben persze megteszitek, - hogy a szavazatotokat indokoljátok meg.