Volt már olyan, hogy titkoltad az egészségi állapotod, mert cikinek érezted?

Igen és nem azért, mert ciki Maga a betegségem, hanem mert az emberek rosszul reagálnak rá...

Ha sima egészségi állapotra gondolsz, igen volt, mert hát az élet nem áll meg.

Mindig, mert úgysem tudnak mit kezdeni vele.

Max. sajnálkoznak egyet és ennyi.

Meg jönnek: jaj, de fogadhattok örökbe. Nagyjából 15 éves korom óta tudom, hogy nem lehet gyerekem. Erre rendezkedtem be minden szpontból, hagyjál már az örökbe fogadással, amikor nem fér bele az életembe egy gyerek.

Megjegyzem, szándékosan alakítottam így, és szándékosan távolodtam el érzelmileg a gyerekektől, és úgy érzem, jól tettem.

Így nem kesergek azon hogy milyen lenne, ha..., hanem élem az életemet kiegyensúlyozottan, boldogan.

A munkahelyemen évekig, mindenféle módon leplezve és kompenzálva, egészen az elkerülhetetlen műtét(ek)ig titkoltam a mindkét szememet érintő, a látásomat egyre inkább behomályosító szürkehályogot.

Elsősorban nem azért, mert ciki lett volna, hanem sokkal inkább azért, mert mindenképpen el akartam kerülni, hogy egészségügyi alkalmatlanság miatt elküldjenek.