Gyógyszermentesség? Szükségünk van antibiotikumra?

3 évesen vírusos agyvelő és agyhártya gyulladást kaptam. A kezelés hatására fél fülre süket lettem. Mivel kezelés nélkül meghaltam volna, ezért nem bánom.

De valóban van olyan betegség, amit ki lehetne kúrálni gyógyszerekkel, étkezéssel, vitaminokkal stb és mégis észnélkül tömik belénk a gyógyszereket, de ez is doktortól függ.

Exem pre-diabétesszel diagnosztizálták. A doki akarta adni neki a gyógyszert rögtön, exem elutasította és 3 hónap alatt teljesen rendbevágta az étkezését és azóta sincs semmi baja (csak odafigyel, hogy mit eszik).

Én autoimmun beteg vagyok és az endokrinológusom nem csak gyógyszert írt fel nekem, hanem vasat, vitaminokat és egyéb kiegészítőket is, hogy ne csak szintben tartsam magam, hanem javuljak is. Sajnos nagyon orvos függő.

De a nap végén az a véleményem, hogy van olyan betegség, amit 100% meg lehet gyógyítani orvosság nélkül, és van olyan, ami orvosság nélkül nem lehet egyáltalán meggyógyítani vagy akár kezelni.

Az utolsó váaszolóval értek egyet. Ha jól használják az antibiotikumokat, akkor sokkal kevesebb mellékhatást okoznak, mint amit meggyógyítanak.

Ha fölöslegesen használják őket, akkor meg nyilván a mellékhatások kerülnek túlsúlyba.

Az antibiotikumok a legfantasztikusabb gyógyszerek. Azt szokták mondani, hogy az orvostudomány csak tünetet tud kezelni a gyógyítás során, kivételek a fertőző betegségek közül azok, amik antibiotikummal gyógyíthatóak.

Nekem volt éveken át visszatérő vesemedencegyulladásom, amire kb. 8-9 antibiotikumkúrát beszedtem, de semmit sem segített, mindig visszatért 3 éven át. Végül egy homeopátiás szer és az infraszauna tett rendbe véglegesen. Ettől függetlenül azt gondolom, ha nem össze-vissza találomra írta volna fel a háziorvos az antibiotikumot, hanem tenyésztés alapján, akkor sok szenvedéstől és mellékhatástól megkímélt volna. A kislányomnak pl. csak tenyésztés után adott a gyerekorvos antibiotikumot és már az első adag megszüntette minden panaszát. Nála viszont visszatérő fülgyulladások miatt már a huszonvalahanyadik antibiotikumkránál tartunk születése óta. Nem volt választási lehetőség, nagyon drasztikus betegség a fülgyulladás, magas láz, fülfájdalom, ha meg ráterjed a koponyán belülre...Én nem kockáztattam. 100 évvel ezelőtt valószínű az én gyermekem nem érte volna meg a felnőttkort. Az antibiotikumoknak hála mindig meggyógyult a fülgyulladásból. Az igazi megoldást mégis az hozná, ha kiderülne, mitől van állandóan fülgyulladása. Most először reménykedek abban, hogy megtaláltuk az okot. Egy gyermek fül-orr gégész javaslatára tejmentes diétát kezdtünk kb. egy hónapja. Nem akarom elkiabálni, mert még nagyon az elején vagyunk, de azóta nem volt fülgyulladásunk. Nyilvánvaló, hogy a valódi gyógyulás és megoldás mindig a kiváltó ok megszüntetése, de amíg az nem sikerül, az antibiotikum életet menthet és nem egyszer ez maga az oki kezelés. Számtalan csodát láttam, ahogy állatokat is megmentett egy-egy antibiotikuminjekció. Mindig nagyon erőteljes és látványos a gyógyulás. Egy csodálatos gyógyszer. Viszont a probiotikum szedése nagyon fontos, az antibiotikumkúra alatt is az antibiotikum bevételéhez képest legalább 4 óra különbséggel és fontos az antibiotikumkra után is folytatni, legalább annyi ideig szedve a probiotikumot még, amennyi ideig tartott az antibiotikum kúra.

A természetes dolgok sem csak úgy gyógyítanak, hanem a bennük levő hatóanyagtól. Nem véletlen, hogy a modern gyógyszergyártás éppen a biológiai hatóanyagot tartalmazó növények hatóanyagainak izolálásából indult el: pl. szalicilsav, kinin, mák alkaloidok. Nem az a baj, hogy vannak modern gyógyszerek, hanem az, hogy nem megfelelően használják fel őket és nem tartják be a fokozatosságot, vagyis csak akkor kell bevetni a nagyágyúkat, amikor már a hagyományos megoldások igazoltan nem használnak, ez különösképpen igaz az antibiotikumokra.

A túlzásba vitt civilizáció, amikor a táplálkozásban is visszaszorul a természetesség és iparilag feldolgozott élelmiszerek kerülnek forgalomba, ott bizony a táplálkozás nem biztosítja a megfelelő természetes vitamin bevitelt.

Azért az, hogy "gyógyszerek" és "antibiotikumok" meg "vitaminok" elég tág fogalom, nem véletlenül 2-3 féléves tárgyak az egyetemeken, az alapozó tárgyaikról nem is beszélve (pl. két félév biokémia, amit megelőz 2 félév kémia pl...), a gyógyszerész képzést meg meg sem említem, hogy milyen tömérdek tudást kell ott felhalmozni.

Ami fontos, hogy sokszor egy gyógytea is ugyanattól hat, amitől egy gyógyszer, ugyanis rengeteg gyógyszernek a hatóanyaga a természetben is előfordul, csak a gyárakban szintetikusan vannak legtöbbször előállítva - és nem nincs különbség szintetizált és természetes között (a legtöbb esetben). Az hogy "de még telenyomkodják őket ilyen meg olyan szerekkel" pedig azért kell, hogy az algopirin ne menjen tönkre 3 nap alatt, hogy megvettük a gyógyszertárban - plusz nem véletlen vannak ezek a tablettál úgy összetéve ahogy.

És ahogy minden gyógyszerre igaz, hogy hatása mellett mellékhatása is van, ez ugyanúgy igaz a gyógyfüvekre is. Illetve mindkettő kismennyiségben orvosság, nagymennyiségben méreg.

Az antibiotikumok nagy része is természetesen előfordul, maximum nem találkozhatunk velük. Használatukról viszont tudni érdemes, hogy a prokarióták (értsd bacik) szaporodására van hatással, viszont a saját (eukarióta) sejtjeinkben is vannak olyan sejtszervecskék, amelyek prokarióta eredetűek, így sokszor azokra is negatívan hatnak. Ezért vannak a probiotikumok.

A bélrendszerünkben rengeteg szimbionta, emésztésünket segítő baktérium él, sajnos az antibiotikumok egy része őket is kinyírja, ezért kell mondjuk Normaflore-t is szedni antibotikum mellett, hogy őket védjük. Valószínűleg ennek a mikrobiom-nak nem volt meg a kellő védelme a te kezelésed esetében, ezért tapasztaltál emésztési zavarokat.

Az antibiotikus gyógyszerek létezése önmagában egy hatalmas dolog és nagyon örülni kéne a létezésüknek. Pl a dédnagyapám is örült volna, ha még azelőtt felfedezik a penicilint, mielőtt ő elkapja a tüdőgyulladást... de sokan mások is leírták, hogy mit köszönhetnek nekik.

Nem hinném, hogy ez "hit" vagy "választás" kérdése kellene, hogy legyen bizonyos esetekben.

Másik dolog, hogy mindenre, ok nélkül, túlzásba vitt módon nem szabad őket alkalmazni, mert ezzel csak a hatékonyságukat csökkentjük és növeljük a baktériumok rezisztenciáját. (Röviden: amikor antibiotikumot szedünk, akkor a gyógyszer szedése alatt "születnek" olyan baktériumok melyek ellenállóbbak vele szemben, ha rendesen végig szedjük az antibiotikumot és szervezetünk védelme is rendesen dolgozik, akkor ezekkel a túlélőkkel is leszámolunk, de ha mondjuk egy 5 napos kúrát a 3. napon abbahagyunk, mert "jobban érezzük már magunkat", akkor pont ezek az edzettebb bacik fognak tovább szaporodni, amikre ez az antibiotikum már nem fog hatni. Sőt ezeket a bacikat szépen továbbadjuk majd másoknak is, akiknél szintén nem biztos, hogy be fog válni adott készítmény.)

A "vitaminok" pedig nélkülönözhetetlen elemei a szervezetünk működésének, a látástól kezdve a kollagén-előállításáig sokhelyütt szükség van rájuk és hiányuk súlyos hiánytüneteket, betegségeket produkál. Nagyon fontos a bevitelük, főként a helyes táplálkozással. Ehhez viszont tudni kéne miben mi van.

Remélem segítettem a hozzászólásommal.

Még a személyes vélemény kimaradt:

én magam is igyekszem kevés gyógyszert szedni, egyrészt azért, mert nem feltétlenül jó elkényelmesíteni a szervezetet és az immunrendszert, másfelől viszont vannak napok, amikor muszáj gyógyszereket szednem, így más alkalmakkor nem terhelném velük a májamat. Nem lehet minden bajra bogyókat szedni - szerintem.

Szerencsére nincs is rá legtöbb esetben szükségem, ritkán vagyok beteg, lázam már nem is emlékszem mikor volt - jelenleg csak 37,4 °C-os hőemelkedés gyötört az elmúlt napban, de inkább alatta volt legtöbbször.

Vitamint most éppen szedek, de eddig ez sem volt jellemző.

Amikor kellett, akkor szedtem antibiotikumot, nem tapasztaltam problémát.

Legutóbb bőrgombámat kezeltem szintén gyógyszertári termékkel.

Nem szoktam gyógynövényekkel kísérletezni, sajnos nem ismerem őket és így kiesnek a látókörömből.

Kamilla és körömvirágteát viszont már használtam sebkezelésre és kozmetikai termékek esetében is inkább választom a természetes dolgokból készült "egyszerűbb" termékeket.

Az irodalomban is megjelennek azok a betegségek, amelyek ma már gyógyíthatók antibiotikummal - Pál utcai fiúk, Kincskereső kisködmön.

Apumnak pár hónapja volt tüdőgyulladása. Több antibiotikumkúra is kellett (mert a háziorvos csak nyakra-főre írta fel őket, nem vizsgálódott tovább és nemcsak a távgyógyítás volt a gond), majd csak kórházba került, ott még infúzióban is kapott antibiotikumot. A szer nélkül sejthetjük, mi lett volna. :(

Életmentő gyógyszerek!

Én jelen pillanatban kettős módon látom a kérdést. Igenis életmentő tud lenni, de káros is.

Háziorvosom (a fent említett orvos) MINDENRE antibiotikumot ad, vírusra is megelőzésként, enyhe megfázásra is. Őszinte leszek, ezért nem is szívesen megyek le hozzá.

Viszont az én életemben is volt ellenpélda - nem olyan drasztikus, mint apumnál.

Tinikoromban nagy "májer" csajszi voltam, akinek nem kell orvos, nem kell gyógyszer, nem kell hiányzás.

Aha.

2009-ben bekaptam egy bakteriális valamit, elég erősen, lázzal, brutál sok huruttal, hurutos köhögéssel, mindennel. (Meggyőződésem, hogy lelki okai voltak, HATALMAS változás történt az életemben (amúgy pozitív), de eddig jóformán minden ilyen változásra betegséggel reagáltam).

Ezzel még elvittek orvoshoz és kaptam antibiotikumot, bár nem időben, még vonatoztam meg minden betegen.

Rá két hónapra lett egy hasonló, picit enyhébb betegségem, lábon hordtam ki, rá két hónapra ismét, még enyhébb, de azért kellemetlen, lábon hordtam ki. Jött a nyár. Ősz végén ismét brutál beteg voltam, de orvoshoz ismét akkor kerültem, amikor már jobban lettem, nem kaptam antibiotikumot (a gyermekorvos nem írt mindenre azt).

Ekkortól egy ideig rossz lett az orrlégzésem és köhögtem. Majd rá két hónapra megint kihordtam lábon egy erős megfázást.

A köhögést végül inhalatív szteroid húzta le.

Utólag visszagondolva egyszer sem kerültem időben orvoshoz, már amikor egyáltalán elmentem. Szerintem valami makacs baktérium volt, amit nem tudott kiirtani az immunrendszerem, csak háttérbe szorítani és akár ha a második esetben, áprilisban orvoshoz megyek időben, lehet az egész hercehurca nincs.

Viszont árthat is! Kell a probiotikum!!!!!!!444!!!négy!!!

2015-ben is volt elhúzódó valamim, nyáron. Ennek is a végén mentem orvoshoz. Antibiotikum. 2017-ben fogászat, antibiotikum. 2018-ban erős megfázás (kb mint az első 2009-es), antibiotikum.

Akkoriban rengeteget szellentettem és sokat voltam puffadt.

Orvoshoz nem mentem, de elkönyveltem annak, hogy ok, ilyen vagyok, valami bajom van, esetleg majd kivizsgáltatom.

Most, hogy lassan 4 éve volt a legutolsó antibiotikum-kúrám, láss csodát, ritkán van szelem, elég ritkán puffadok és akkor se durván.

Mondanom sem kell, hogy... szexualizáltam normálisan szedni a probiotikumot vagy egyéb módon odafigyelni a bélflóra pótlására.

Sajnos többféle krónikus betegségem is van, amiket most vizsgáltatok (fentiek után nem meglepő :D )

Szerencsére magánban (cég által) jó orvosokat fogok ki. Ők diétát írnak elő és alaposan vizsgálnak ki. Olyasmik a tapasztalataim velük, mint annak, aki fentebb írt, autoimmun beteg.

Csak a diétát én 50-60%-ban tudom tartani. Nekem kínzás enni, amit nem kívánok és nem enni, amit kívánok. Bár eredmény így is van.