Párkapcsolatban a bizonytalanságom a másikra vetítem, hogy tegyek ez ellen?

40+ elvált nő vagyok. Házasságomban anno, és most a párkapcsolatomban a bizonytalanságom szinte állandó, olyan téren, hogy szeret - e a másik, valóban akar - e engem stb. Ezeket a negatív hiedelmeket pedig alá is támasztom magamnak azzal, hogy olyan helyzeteket teremtek, ami ezt igazolja. Pl megbeszéljük, hogy elmegyünk másnap együtt vásárolnni, de ő lemondja, mert dolga akadt. Én ezt úgy értékelem, hogy ő utál velem jönni, biztos szégyell, tehát bár nagyon rosszul esik, máskor nem hívom. Ha ő ajánlkozik, azt mondom, nem kell, hiszen ő utálja ezt. Ő persze nem érti az egészet, azt gondolja, én nem akarok vele menni. És így bele ragadunk egy helyzetbe, ami mindkettőnknek rossz, és ezt én generálom. És ez szól bármiről, együtt alvásról vagy kirándulásról, bármiről. Tudom, hogy gyerekkorból hozott dolog. Voltam több pszichológusnál is, ami valamelyest segített, de ebben nem, ez megmaradt. Párom szerint túl érzékeny vvagyok. Szerintem meg saját magam ellensége. Mit tudok tenni? Tudtok valamit javasolni? Mert így tönnkre teszem a kapcsolatom, magam pedig egy keserű banyává teszem.