Ha valaki rendszeresen szív füves cigarettát és az már egy idő után nem elég neki, akkor mit fog eztán használni ? Tablettákat ?

Van akinek elég a fű élmény, és évtizedeken át csak szív.

De a fű élmény szép lassan (az évek múlásával) változik. Másképp üti ki az embert.

5-10 év múlva már nem lesznek olyan hűűdenagy meglátások, összefüggések felismerése, tudattágulás, nevetés a fehér falon, stb.

Kb 20 év szívás után meg már csak egy standard nyugalmat ad.

Van aki kíváncsi lesz, és tovább lép. Általában a legelterjedtebekkel megy tovább az ember (speed, ex, ketamin).

Van aki pedig a "természetes úton" pl varázsgombával, szerecsendióval, kratommal, stb folytatja.

Aztán ezek közül is lesznek akik hajlamosak a függőségre, és még tovább mennek - dizájner drogok - a legvége pedig a kokain & heroin. A határ tehát a csillagos ég...

Azonban akik tovább mennek (és függők lesznek) ők eleve más célból használják ezeket. Van aki csak menekül az élete elől, vagy épp csak beállva húzza az időt, vagy van aki keres valamit (hallucinogének), de olyan is van aki az extrém boldogság állapotokat hajtja.

Összességében tehát a fű az szügségszerűen nem viszi tovább az embert. De van akinek megtetszik, és kíváncsi lesz. Amikor pedig már baj van a szerfogyasztással, akkor általában már késő, és rég kialakult a függőség. (Bár a fű önmagában is okozhat függőséget, ez mégsem olyan súlyú mint más szerek esetében.)

Tehát teljesen egyéniség függő hogy kiből mit vált ez ki. A füvesek nagy része leáll 30+ évesen. Van pár százalék aki tovább megy, és keményen függő lesz. És van akinek elég a fű, még akkor is ha idővel kevesebbet ad be..

Van olyan (inkább az első években) hogy a fű alatt rájön valamire az ember. Olyan dolgokat, összefüggéseket lát meg hirtelen - amit amúgy nem. Vagy lehet amúgy is megértené ezeket a dolgokat, csak több idő kellene.

A fű az kis mértékben de tudat tágító hatással is bír. Ezért van hogy egy adott dolgot más szemszögből is szemügyre vehet az ember. Mindeközben jó kedve is van, szóval amúgy "nehéz" dolgokat is pozitívan megélheti. Akár pl kinevetheti az ember saját magát.

Tehát mivel nem a szokványos módon gondolkodik, és nem a megszokott módon száll el a gondolkodása - ezért beadhat ilyen élményeket, meglátásokat. Rájöhet a használó különböző összefüggésekre, amik egyébként láthatatlanul addig a tudatalattiban voltak. Bár ez az oldal csak minimálisan jellemző a fűre.

A fűnek vannak elvonási tünetei, de ezek inkább huzamosabb használat után jönnek csak elő. Akkor ha az ember egyfolytában be van állva. Mivel ilyenkor sokat "tompít" a külvilágon, és amikor tisztul az ember akkor lehet érezni hogy a felszínre jönnek az amúgy elnyomott dolgok. Ez pedig elvonásnak is nevezhető. Bár ez inkább mentális mint fizikai.

A fűnek viszont nem túl erős az elvonása (más szerekhez képest). Pár hét alatt túl lehet jutni a nehezén, és egyre könnyebb. Viszont aki sokat használta az meg is szokta a fű általi kikapcsolódást.

Ez olyan hogy jó vele pl lefeküdni/elaludni, mert lenyugtatja az embert. Jobban alszik tőle. (Meg merem kockáztatni hogy egészségesebb is sokféle gyógyszernél.) Viszont ez is megszokáshoz vezet. Ilyenkor hiába áll le valaki a szívással, mert hónapok/évek múlva is eszébe jut hogy most "milyen jó lenne - ha?". Tehát az érzést soha nem lehet elfelejteni, és ezért az ember bizonyos helyzetekben újra erősen vágyhat rá megint. (Hiszen egy előállított erős nyugalmi állapotról van szó.)

A a kapható füvek nagy része azonban le van fújva "szintetikus kannabinoid receptor agonista" porokkal. Ezekből van a herbál, varázsdohány, bika, stb. Ezek Kínai olcsó dizájner porok, amik akár veszélyesek is lehetnek. Manapság a "rendes füvekre" is fújnak ilyeneket kis mennyiségben - hogy növeljék az erejét/hatását. Ezek miatt viszont akár okozhat erősebb (akár fizikai) függőséget is, és jóval veszélyesebb mint régen.

A fű és a herbál két külön drogcsoport lett mára.

A nemrég futó bikába pl egy halom ember be is halt. Most bejött egy újabb ilyen dizájner variáns, de ez sem egy élet biztosítás (tekintve hogy majdnem olyan potens mint a bika/ható volt).

Ha valaki tehát a herbálra, varázsdohányra, bióra van ráállva az már olyan szintű függőséget is okozhat mint bizonyos szerek intravénás használata. Hiába tüdőre megy a füst, és hasonló a mechanizmus mint a cannabisnál - mert kb össze hasonlíthatatlan. Az ilyeneknek jellemzően 2 hetes nagyon durva elvonása van. Veri a víz az embert, behány, nem tud enni - a fizikai elvonása lényegében bekarcolja az ópiátokat. Viszont 2 hét alatt túl van az ember a nehezén. Talán pár hónap "tiszta" időszak után pedig teljesen letisztul az ember. Viszont ez egy pár 100 forintos drog. Minden utca sarkon kapni, és így nehéz valakinek túlbilleni ezen az elvonásos szakaszon.

Az igazi fűnél lehet valaki kreatívabb, és tud pl olyan művészi alkotásokat létrehozni - amit fű nélkül nem. Viszont itt nincs fizikális elvonás. Az üresség érzése - persze, megjelenhet - de a fű nem egy erős drog (ilyen téren a többihez viszonyítva). Összességében nem nagy + t ad.

Vannak direkt tudattágító szerek amik óriási + t adhatnak. Pl az LSD vagy DMT megvilágosodásszerű élményhez is vezethet. "De ezek is kétélű kardok." Akár rosszul is elsülhetnek.

A lényeg hogy a fű csak minimálisan pszichedelikus. Egy pontig használható önismeretre stb, de nem egészíti ki az amúgy hiányos személyiséget (azok más szerek).

Igazából egy rekreációs szer. Egyszerűen jó vele lazulni, megnézni egy filmet, vagy épp más perspektívából gondolkodni dolgokon.

Az "üresség" főleg ott jön elő, hogy azt a nyugalmat amit ad - másként nem lehet elérni. Később jöhetek élethelyzetek amikor az ember nem tud magától kikapcsolni/lazítani. Erre a fű pedig egy jó megoldás. De ha túl rendszeresen használja valaki, akkor lelki függőséget okozhat. Hiszen megszokja az ember ezt a gyors, és egyszerű kikapcsolódást.

Viszont még 1x leírom hogy a most kaphat füvek több mint 3/4-e kezelve van, le van fújva - dizájner droggal. Tehát a herbál hatóanyagát fújják rá. De csak nagyon-nagyon kis mennyiségben - így nem könnyű ezt levágni. Az igaz hogy így nem lehet pl halálos, vagy nem okoz zombi állapotot, rohamokat - de mégis pszichésen sokkal nagyobb függőséget okozhat. És akár más mellékhatást is. Amíg tehát az alvilág kezében van a fű - addig eléggé kiszámíthatatlan - és valamilyen szinten zsákba macska. Sajnos ide jutottunk. Itt már csak az lehet benne biztos hogy tiszta füve van, aki magának termeszti.

A tudatunk nagy része tudat alatti - meg van ugye a tudatos személyiség.

Na most a tudat alattiban nem tudjuk mi van, de azok befolyásolják a tudatost.

A fű (mivel pszichedelikus) kis mértékben betekintést ADHAT a tudat alattiba is.

Viszont ez csak megtörténhet, és nem biztos hogy elő hozza. Mégis ha kijön, akkor onnan jönnek a tévképzetek, vicces paranoiás dolgok, stb. Ezt van aki negatívan éli meg (ők azok akik 1x próbálják a füvet, és köszönik szépen - többet nem kének belőle) meg vannak akik pozitívan élik meg (nem veszik komolyan) és kb kinevetik magukat. Hiszen végeredményben minden a használó tudatából jön. Ezeken a spontán dolgokon van aki inkább jót nevet.

Viszont azáltal hogy lebomlanak bizonyos belső határok, és másképp tekint a használó a korábbi dolgokra - új nézőpontokból - újabb felismerések/meglátások is történhetnek. Ezek akkor csak úgy jönnek, és van egy olyan érzése az embernek hogy húúúúú én ezt most milyen jól észre vettem/megértettem. Tehát véletlen szerűen olyan belátások keletkezhetnek, amik egyébként nem.

Az igazi komolyabb tudattágító pszichedelikus szerek azonban még mélyebben működnek. Ezért a fű az csak egy gyenge játékszer ezekhez képest. De mégis van benne valamennyi potenciál ezen a téren is.

Ha az ember túl fiatalon kezdi szívni a füvet, akkor lehet még nem alakult ki teljesen a személyisége. A hiányokat lehet nem úgy akarja majd megoldani ahogy eleve kellene. A fű hatalmas elképzeléseket/inspirációt ad - de a használó ezeket a nagy ötleteit általában nem tudja véghez vinni. Fiatal korban a függőség is nehezen észrevehető. Pl ha valami helyett kezdi el rendszeresen szívni a füvet.

Pl én 18 éves koromban kezdtem. Nem igazán jöttek össze a párkapcsolatok, és ezért hiány érzet volt bennem. A fűvel végre megnyugodtam. Kitöltötte ezt a belső űrt/hiányt. Azonban pár év alatt függővé is váltam, és onnantól nem az volt a célom hogy helyre hozzam az életem - hanem hogy állandóan be legyek szívva. Mert ugye úgy minden jó volt. Ez pedig így részemről menekülés volt a valóság elől, és idővel minden problémámra a beszívást tűnt a legjobb megoldásnak. Ilyenkor tudja az ember hogy ezzel soha nem jut előrébb, de mégis elvan magának, békésen, nyugodtan - mint a polcon a befőtt.

Tehát akkor van ezzel baj, ha az ember alapjáraton nincs a helyén az életben. Aztán ezzel próbálja meg jól érezni magát, és ez a folyamat megszokássá válik. Amikor valaki még fiatal, ott még igencsak sok dolgon "kellene átmennie" ahhoz hogy megfelelően viszonyuljon ehhez az élethez. Ilyenkor a fűvel könnyen félre mehet ez a fejlődés. Főleg ha rendszeressé válik.

Szorongás, és negatív dolgoknál 2 dolog lehetséges. Vagy a fű felerősíti ezeket, és még rosszabb lesz - vagy egyszerűen túllendül rajta az ember. Tehát nem lehet megmondani hogy ellazítja, vagy feloldja-e. De a fűnek alapból van egy paráztatós, szorongós oldala. Ezért nem hinném hogy ez az esetek többségében jótékonyan hatna.