Ki hogyan bírja a bezárásokat, kijárási korlátozást?
Gimnazista vagyok, alapvetően azért érdekel mert sok embertől, leginkább egyébként nem közvetlen érintettől, hanem szülőtől hallom, hogy "jajj szegény gyereke alig bírja meg ilyen rossz olyan rossz, hogy nem tud kimenni", én azonban valahogy nem így vagyok ezzel. Normál esetben én is szerettem hétvégente beülni városban haverokkal valahova, bulikba járni, egész nap ökörködi, azonban most, hogy ez a helyzet van, egyáltalán nincs a fentebb említettekhez hasonló kritikus szorongásom, filmeket nézek, online oktatás is van azért, és haverokkal egész nap onlin voicechaten(Discord) beszélgetünk és elvagyunk. Simán alkalmazkodtam a helyzethez, és ebben is megtaláltam a lehetőségeket, az előnyeit nézem, így teljesen kényelmesen elvagyok, nyilván hiányoznak közös dolgok amiket most nem lehet csinálni, de ebben a helyzetben ez egyértelmű.
Ti hogy vagytok ezzel?
Rohadtul unom az egész hisztit.
Elfogadom mindenkinek a rettegését, félelmét addig, amíg rám nincs negatív hatása. Aki fél, zárkózzon be tőlem akár élete végéig, és tapsoljon az orvosoknak, de ami vállalja az életet, és annak természetes részét, az esetleges elmúlást, azt hagyják már élni.
Én bárkinek felajánlom a lélegeztetőgépet, amit kapnék, meg a favapirt is úgy, hogy valószínűleg lényegesen több járulékot vonnak tőlem, mint tőle, de adják vissza az életet annak, aki élni akar.
@1 Ezt mondd a halottaknak.
"adják vissza az életét annak, aki élni akar" Hajrá! Add vissza nekik! És ne vedd el más veszélyeztetettek életét, mert nekik is szükségük van rá. Jaaaa, hogy te inkább választod pár ezer másik ember halálát, mint hogy kibírd a seggeden pár hónapig?
Kérdező: Én örülök nekik, mert legalább tudjuk jobban mérsékelni a terjedést, de igazából eddig se nagyon járkáltam közösségbe, stb., úgyhogy nem érintenek annyira.
3: Hallowenkor csináltam egy családi bulit. Mindenki előtte 7-10 napig nem volt sehol, csak a boltban, hogy ne fertőzzük egymást a koronával.
Nem kellett volna. Mert én elkaptam (csak boltba jártam) és megfertőztem az apukámat, aki most lélegeztetőgépen van. Ez nem hiszti
Érdekes, amiket írtok.
Én magam inkább úgy vélem, hogy a gond onnan ered, hogy valaki két végletet ismer csak: ökörködni, bulizni fél éjjelen át vagy semmittenni, unatkozni.
Itt fel kellene találni magukat az érintetteknek. Lehet tanulni, képezni magukat. Foglalkozhatnak többet a személyes életterükkel, a lelki világuk erősítésével, de sportolni is lehet, hisz mondjuk a parkok nincsenek zárva, ahol lehet futni, ugrókötelezni, de a kerékpározás is adott.
Szóval aki nem csak nyomogatja a ketyerét, az feltalálja magát és "nem unatkozik". Lehet ezt az időszakot kínnak, vagy lehetőségnek tekinteni - s persze a kettőnek együtt.
Én magam egy héten 7x sportolok, lakással foglalkozom, minőségibb ételeket főzök és olyan idősávokban járok el, amikor nagyjából embert se nagyon látok (költői túlzás persze).
Summa summarum: attól függ, mit gondolsz jelenleg, hogy e korszakot lehetőségnek vagy bezártságnak érzed, ill, h neked milyen az alapéletviteled...
Kérdező, nyáron azért nem lenne olyan baba.
Mellesleg, semmi nem tiltja, hogy kimenjél 5 és 20 között.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!