Mik az epilepszia kiváltó okai meg mik a tünetei?

Az epilepszia kiváltó okai alapján két nagy csoportot lehet megkülönböztetni. Az egyik csoportban (ismeretlen eredetű epilepszia) az agyban szerkezeti elváltozást nem lehet kimutatni, míg a másik esetben (tüneti epilepszia) a rohamokat az agy veleszületett vagy szerzett károsodásai (pl. baleset, daganat, szülési sérülés, vérkeringési zavar okozta károsodás) okozzák.

Az epilepsziák egy részénél (ún. parciális epilepszia) a rohamot kiváltó agyi elektromos izgalom az agykéreg egy körülírt helyéről indul ki, és fokozatosan terjed tovább, vagy viszonylag körülírt marad.

A háttérben általában valamilyen agyi szerkezeti károsodás áll. A roham agyi kiindulásbeli helyétől függően mozgásbeli, és/vagy érzékelési zavarok lépnek fel. Ilyenkor egyszerű rohamokról beszélünk. Amennyiben a fentiekhez tudatvesztés vagy gondolkodási, emlékezési zavar is társul, összetett rohamról van szó.

Az epilepsziák másik részénél (ún. generalizált rohamok) mindkét agyféltekére szimmetrikusan kiterjedő agyi elektromos izgalmat észlelünk, mely kétoldali mozgásbeli tüneteket okozó rohammal jár. Általában eszméletvesztés is kapcsolódik hozzá, kivétel a gyermekkori rohamok egy részét. Utóbbi rohamokat ugyancsak két nagyobb csoportba oszthatjuk. A típusos epilepsziás rohamok rángógörccsel, légzészavarral, szájhabzással, a roham alatti széklet-, illetve vizeletürítéssel, a rohamot követően pedig alvással, zavartsággal, illetve átmeneti bénulással, végtag-gyengeséggel járnak. Az esetek másik részénél (ún. absense roham) a vezető tünet a tudatzavar, melyet pl. pillanatnyi figyelmetlenség, elrévedés jellemez. Az érintett a rohamot követően kissé zavartan, de folytatja a korábban megkezdett tevékenységet, "mintha mi se történt volna".

A gyermekkori epilepsziák egy része jóindulatú, idővel megszűnnek. Előfordul azonban, hogy maradandó intellektusbeli károsodást okozhatnak. Az életkor előrehaladtával a különböző típusú rohamok átalakulhatnak. Az ilyen esetek hátterében általában méhen belüli fejlődési zavarok, illetve károsodások állnak, pl. kora terhességben lezajlott rózsahimlő-fertőzés, túlzott alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek használata, különösen a terhesség első harmadában. Bizonyos felmérések szerint minél korábbi életkorban kezdődnek az epilepsziás rohamok, annál súlyosabb mértékben károsíthatják a későbbi szellemi képességeket.