Demenciás, 9o éves családtagunkat idősek otthonában szeretnénk elhelyezni, és a kért dokumentumok között kérik - ha van-, eltartási szerződést. Ez miben befolyásolja, hogy felvegyék ápoltnak a beteget?

Ha vállalta valaki az idős gondozását, eltartását, akkor miért akarja bedugni otthonba? A vagyona kell, de a gond, a munka vele az büdös? Aki lepasszolja az idős rokont, az ne nyújtsa a markát!

Az idősek otthona nem jótékonyági intézmény, ott meg kell téríteni a költségeket. Pénzbe kerül az épület, annak fenntartása, a berendezése (ha nem hoz az ápolt), azoknak időszaki cseréje, a rezsi, az ápolók, a takarítók, a élelmezés, a logisztika, az adminisztráció, a menedzsment.

Idős rokon esetében el kell dönteni, mi a reálisabb, jobb az adott családnak. Ha valaki otthon ápolja, gondozza az idős embert, ám nincs megfelelő keresete, vagy ha elmegy dolgozni és inkább kifizeti másnak a gondoskodást. Másra bízni kényelmesebb, de költségesebb is.

Az idős otthonok tulajdonosai nem hülyék, ha másé lesz a gondozott vagyona, akkor abból igényt tartanak a költségtérítésre. A pénzt vagy a gondozottól, annak rokonaitól vagy az eltartási szerződésben szereplő kedvezményezettektől igénylik. Előre be fogják biztosítani magukat, hogy mindenképp megkapják a pénzüket. Még azt is tisztázni fogják, ki fizeti a temetést, amikor eljön az idő. Vagy előre vagy utólag, de fizetni kell mindenért!

2-es vagyok. Mivel én itthon dolgozom, így az otthonápolás irányába billent a mérleg. Lebénult 88 éves édesapámat ápolom. Nagyon nagy kötöttség, hiszen mindig itthon kell lennie valakinek. Nincs családi program az összes taggal, nincs nyaralás, nincs utazás. A munkám, az itthoni tennivalók, a gyereknevelés mellett még az ápolással is foglalkozom, így magamra alig jut időm. Anyagilag jobban jövünk ki, ám a kényelmet nagyban feladjuk érte. (legalábbis én)

50 F