Van amit titkolnak a koronavírussal kapcsolatban még mindig? Most már egyre gyakrabban lehet hallani a második hullámról, mintha ez olyan biztos lenne.

Ez sajnos így működik.

Halálbiztos, hogy ha enyhítik a korlátozásokat, akkor az emberek, mint az őrült, kiözönlenek mindenhonnan, és újraindul az egész fertőzés.

Az a probléma, hogy gyógyszer még mindig nincs, és az embereknek maximum néhány %-a esett már át a fertőzésen.

Ha ez 80% fölött lenne, akkor nem lenne második hullám.

Egyébként ez orvosi kérdés, oda kéne tenni.

> Honnan tudják ezeket a dolgokat ilyen biztosra?

Nem tudják, hanem ettől tartanak, ennek a veszélyére hívják fel a figyelmet. Mert ez a forgatókönyv nagyon nagy valószínűséggel bekövetkezhet. Miért?

A vírus terjedésének sajátosságaiból és az emberi psziché sajátosságaiból gyanítható erősen, hogy lesznek még itt problémák.

Ugye a dolog úgy működik, hogy az ember elkapja a vírust, közben találkozik másokkal, és néhány embert megfertőz. Nyilván ha több ember fertőzött, akkor az új megfertőződések száma is nagyobb lesz. A korlátozások ugye pont azt célozzák, hogy az, aki fertőzött, de nem tud még róla, az lehetőleg minél kevesebb olyan emberrel találkozzon, aki potenciálisan megfertőződhet. De a korlátozások hiányában ez önmagában maximum akkor változhatna, ha a népesség igen nagy hányada átesett volna már a fertőzésen, szerzett volna valamiféle immunitást, így hiába megy Józsi bácsi ugyanannyi ember közé, ha az, akikkel találkozik, azok már átestek a betegségen, és valamilyen szintű védettséggel rendelkeznek. Ezt viszont még nem értük el.

Tehát ha a korlátozások előtt mondjuk 20 olyan fertőzött volt, aki nem tudott róla, hogy fertőzött – és csak egy héttel később lett pozitív a tesztje –, és másnapra 30 fertőzött lett, majd a következő napon 45, akkor a korlátozások feloldása után is ilyen növekedés várható.

Csakhogy a korlátozások bevezetése előtt ez a szám ijesztően nagynak tűnt. De ha a fertőzés eljut olyan szintre, hogy százezrek fertőződtek már meg, és naponta ezrek kapták el, akkor onnan csökkenve le a fertőzések üteme olyan alacsonyra, hogy már csak 10-zel nő a fertőzöttek száma, az mindjárt egészen más érzetet kelt, az már bakfitty ahhoz képest, mikor a járvány a tetőpontján volt, a korlátozásokat az állam sem akarja fenntartani, de ha akarná is, az állampolgárok fogják egyre hangosabban követelni a korlátozások feloldását. És ugyanott vagyunk, ahol voltunk. A korlátozások feloldása után ugyanúgy nincsenek korlátozások, ugyanúgy 10-zel nő a fertőzöttek száma, mint a korlátozás előtt, majd a következő nap 15-tel nő… Nyilvánvaló, hogy a forgatókönyv nagyon-nagyon hasonlómódon fog alakulni, a következmény megint az lesz, hogy újra eljutunk arra a szintre, hogy már százak fertőződnek meg naponta, ami a korlátozások visszavezetése után megint csak napi több ezer fertőzött után kezd el csökkenni.

~ ~ ~

A dolog ahhoz hasonló, mikor egy hajón keletkezik egy lék. A víz csak jön, és újabb lékek jelenek meg. Az emberek elkezdenek észbe kapni, megfeszített munkával tömik be az egyre-másra keletkező lékeket, mások folyamatosan öntik ki vödörszámra a vizet a hajóból. Aztán kezd javulni a helyzet, egyre lassabban jönnek a vödrök és egyre lassabban keletkeznek az új lékek. Már csak néhány lék marad, és már csak percenként 8 vödör víz folyik be. És az emberek fellélegeznek, hogy vége a rémálomnak. Mert ez mennyivel istenesebb, mint mikor több száz lék volt, és ezerszám kellett cipelni a vödröket. Az emberek fellélegeznek, megnyugodnak, hogy sikerült elhárítani a problémát, lehet pihenni, lehet menni napozni a fedélzetre, vagy beülni a bárba, koktélt szürcsölgetni.

De pár lék még maradt! Pontosan ugyanaz a helyzet áll fenn, ami ahhoz vezetett, hogy megfeszített erővel is csak nagyon nehezen sikerült megmenteni a hajót. Sőt tulajdonképpen rosszabb a helyet, mert az előző katasztrófa egy lékkel kezdődött, most meg több van. Nem százszámra persze, de a 3-4 lék az 3-4-szer rosszabb, az előző egy léknél.

~ ~ ~

Várható, hogy a második hullám valahogy így fog elindulni. Külön probléma, hogy a vírusnak van egy átlagosan egy hetes lappangási ideje, mire aztán valaki annyira beteg lesz, hogy orvoshoz fordul, majd mire elvégzik rajta a tesztet, az másfél-két hét. Tehát ha valami gyökeres változás áll be, annak a hatása kb. két héttel később kezd el megmutatkozni. A karanténok, kijárási tilalmak és egyéb korlátozások hatásai is csak kb. két héttel később kezdték éreztetni a hatásukat.

De ez fordítva is igaz. Ausztria baromi gyorsan lépett, nagyon gyorsan komoly korlátozásokat vezettek be, így a járvány nagyon gyorsuló kezdeti szakaszát rövid idő alatt letudták. Viszont Ausztria már gondolkodik a korlátozások feloldásán. Jelenleg naponta kb. 100 új megbetegedést regisztrálnak naponta. De lehet, hogy mire feloldanak bizonyos korlátozásokat, addigra ez a szám lemegy napi +40 fertőzöttre is. Na ilyen volt a helyzet március első napjaiban is, amikor a nagyon gyorsan bevezetett korlátozásokkal is csak kb. 15 000 fertőzöttnél tudták megfogni a járványt a jelenlegi szinten. Csak éppen most nem bevezetik, hanem feloldják a korlátozásokat. Aztán lehet, hogy egy hétig még javulni is fog a statisztika, de nagyon könnyen meglehet, hogy a korlátozások részleges feloldása után elkezd újra növekedni a megbetegedések száma, naponta +52, majd +67, +87, +113…. És ha ennél a pontnál észbe kapva azonnal visszaállítanak is minden korlátozást, akkor is még egy-két hétig romlani fog a statisztika: +146, +189, +245, +306, +382, +447, +596… Nagyon gyorsan ott találnák magukat, ahol a járvány legdurvább időszakában voltak.

~ ~ ~

Aztán van kilátás még egy, majd még egy, majd még egy hullámra is akár. Hiszen ahogy a teljesen fertőzésmentes Olaszországba csak sikerült 1-2 embernek bevinnie a vírust Kínából, és ennyi elég is volt, ugyanígy Kínába is be tudja vinni a vírust 1-2 ember. Vagy ha Olaszországban már hetek óta nincs egy új megbetegedés sem, és lassan mindenki meggyógyul, aki még fertőzött volt, akkor is simán lehet, hogy megint lesz 1-2 ember, aki beviszi a vírust. Mondjuk Indiából. Vagy Mexikóból. Vagy a Fülöp-szigetekről. Vagy Kazahsztánból. El lehet ezzel a járvánnyal pingpongozni egy ideig, egészen addig, amíg nem találunk valamilyen nagy hatékonyságú gyógymódot vagy védőoltást, vagy amíg át nem esik a fertőzésen a Föld teljes népességének a fele, kétharmada. (És akkor is kérdés, hogy mennyi ideig maradnak a már megfertőződöttek védettek, mennyire csökken le úgy a halálozási ráta.)

> Tudtommal a döntéseket a politikum az orvosi szaktanácsadók véleményét figyelembe hozza meg.

Igen. Részben. Részben meg gazdasági szempontok alapján. És ez nem baj, mert nem csak a megmentett életek száma számít, hanem számít a meg nem fertőzöttek, a gyógyultak életminősége, életszínvonala is. És itt nagyon nincsenek könnyű helyzetben a döntéshozók, ha etikusan akarnak eljárni, mert nincs egy évszázadok során kikristályosodott táblázatunk, hogy egy ember életének x évvel való meghosszabbítása az hány munkanélkülivel egyenértékű, vagy hány hajléktalanná válással egyenértékű. Nyilván mindenki máshogy érintett, és mindenki máshol érzi a határokat, emiatt máshogy értékeli a helyzetet. Illetve a döntéseknek van politikai szempontja is.

> Szóval nem lenne muszáj ilyen döntéseket hozni, elvégre most néhány héttel előbb vagy utóbb indítjuk be a gazdaságot nem sokat fog osztani, szorozni.

De. Sajnos nagyon is számít. Sok munkáltatók veszteségesen üzemel, csak adott ideig tudja így a munkavállalói bérét kifizetni. Sok a munkáját már elveszített embernek is csak x hónapnyi tartaléka van, ha az x. hónapban oldják fel a korlátozást, akkor talál munkát, ha két héttel később, akkor meg nem lesz miből kenyeret venni.

A járvány van annyira kiterjedt, hogy sokkal inkább kell a lelassítását célul kitűzni, mint a felszámolását. Pengeélen kell táncolni, hogy ne omoljon össze az egészségügy, ami nem csak a koronavírusos betegeket érintené, hanem mindenféle egészségügyi ellátást igénylő embert, de a gazdaság se omoljon össze. Közben nem arra játszunk, hogy majd elmúlik a járvány, hanem sokkal inkább arra, hogy van egy olyan keskeny ösvény a korlátozások fenntartása illetve feloldása között, amivel a lehető legkisebb károkat szenvedve tudja a társadalom addig kihúzni, amíg nem sikerül hatékony gyógymódot vagy védőoltást kifejleszteni. Van valamennyi esélye annak is persze, hogy sikerül bizonyos régiókban teljesen megállítani a járványt, máshol meg kellően lokalizálni, de ennek most jóval kisebb az esélye, mint az elmúlt évtizedek bármelyik járványa esetén. De ha ez a cél, és ennek mentén kell meghozni a döntéseket, akkor várható, hogy ez nem fog tökéletesen menni, és lesznek még második, meg harmadik hullámok.

> De már az elején is totojáztak, és most megint hülye döntéseket hoznak, mintha direkt csinálnák.

Magyarországon én azt gondolom, hogy a járványügyi intézkedéseket – a beutazási korlátozásokat, majd kvázi határlezárásokat, a külföldről érkező karanténját, az iskolabezárást, a kijárási korlátozásokat – a fertőzöttek számának abszolút értékét nézve is, a népességhez viszonyított arányát nézve is, és a terjedés ütemét nézve is időben hozták meg. A végrehajtásuk szervezettségét már inkább lehet kritizálni. Az elmúlt napok intézkedései sem teljesen ostoba intézkedések, van bennük ráció, de nyilván lehet kritizálni is ezeket. A nagyobb probléma a részletekben van, a szervezetlenségben, információhiányban. Illetve bizonyos problémák valószínű el nem ismert komolyabb, gyorsan fel nem számolható hiányosságokban rejlik.

Amit én kicsit kevésnek tartok, az a már bajba jutott emberek személyes segítése. Mert oké, hogy a kormány megtesz mindent a munkahelyek megtartásáért, de azért annyira sokat nem, hogy ne szűnnének meg tömegével munkahelyek, és az így munka nélkül maradt emberek igazán értékelhető segítséget nem nagyon kapnak. Az is oké, hogy majd ugyanannyi munkahelyet akarnak teremteni, mint amennyi a járvány miatt megszűnik, de mikor? Addig milyen segítséget kap mondjuk egy (volt) pincér, egy színházi ruhatáros, vagy egy a rolót lehúzni kénytelen sarki kisboltos? Ebben már inkább vannak komolyabb, bocsánatosnak már jóindulattal sem mondható hiányosságok. Oké, hogy Magyarország azért nem a tejjel-mézzel folyó kánaán, de jóval mozgásterünk lenne hatékony gazdasági intézkedésekre, mint ami eddig történt. Bár az is lehet, hogy ínségesebb időkre tartalékolják a puskaport. Persze az is lehet, hogy önző, személyes érdekek is bekavarnak.

Illetve amit problémának látok, hogy mind az ellenzék jó részének, mind a kormánynak ez jó apropó, ürügy és eszköz a politikai csatározásra, ami még nem baj, ha nem gerjesztődnének szándékosan olyan problémák, amit aztán a másik nyakába lehet varrni. És attól tartok vannak ilyenek is.

De ha az osztrákokra gondolsz, akkor is azt gondolom, hogy el lehet kezdeni a korlátozások feloldását pár hét múlva, de baromi kis lépésekben, nagyon lassan követve az egyiket a másik után, és közben baromira figyelve a helyzet alakulását. Tehát az sem teljesen őrültség, amit ők csinálnak. De biztos, hogy nem fog minden 100%-os pontossággal úgy történni, mint ahogy várják, és biztos, hogy lesznek még hullámhegyek ebben a járványban.