Hogy dolgozzam fel véglegesen azt, hogy egyszer megöltem valakit?
Sajnos 5 éve karácsony előtt megtörtént az amiről álmodni se mertem... Személygépkocsimmal haladtam este egy lakott területen kívüli útszakaszon körülbelül 90km/h-val (bár ebbe nem vagyok biztos, de gyorshajtásról nem volt szó) amikor egy kivilágítatlan biciklist sikerült elgázolnom. Annyi reagálási időm volt, hogy eldöntöm, hogy a szembejövő ki tudja hány gyermekes családot nyírom ki vagy a biciklist... De igazából a következő pillanatban ledermedt a kezem és csak a lábaim voltam képes hasznosítani mellyel lefékeztem állóra a gépkocsit. Pár másodperc lehetett az egész, de nekem egy örökkévalóságnak tűnt.. Majd ezt követően annyira emlékszem, hogy egy darabig ültem a kocsiba és próbáltam észhez térni és olyan állapotba kerülni, hogy segítséget hívjak...Úrrá lett rajtam ezután a félelem és már teljesen a torkomba dobogott a szívem ahogy keresgéltem a sötétbe a testet... Amikor meglett az borzasztó látvány volt, sose fog a fejemből elszállni annak a látványnak az emléke, ahogy az agyvelőbe egy fának a gallya volt behatolva, valamint ahogy a feje teljesen eldeformálódott és a szemgolyói az orrán lógtak... Az eset után 2 hónapig rémálmok gyötörtek, melynek nagy részét pszichológus segített feldolgozni, de az a látvány ami ott fogadott úgy érzem soha nem fog elszállni és ennek következtében mai napig megjelenik néha rémálmaimban az alak olyan állapotban ahogy a baleset után volt és beszél hozzám... Koponya- és csontropogással kezdődnek az ilyen álmaim majd megjelenik és kérdéseket tesz fel és azt szeretné ha én is azt érezném amit ő érzett akkor...most is a hideg ráz ki ahogy leírom.
Azt érdekességként még odaírom, hogy 2 éve volt egy balesetem amit egy ehhez köthető pszichés lelki probléma okozott... Úgy történt, hogy egy pillanatra oldalra tekintettem és megláttam őt ahogy áll és néz engem majd mire visszanéztem az útra már a szembe sávba voltam és azzal a lendülettel ahogy visszarántottam a kormányt, fejre is álltam... Ezt követően úgy határoztam, hogy nem veszélyeztetem tovább mások életét és leadtam önszántamból a jogsimat...
Mit lehet tenni, hogy elmúljanak ezek a rémképek és ne lássam őt többet? Van valami módszer rá?
Jártam már 3 pszichológusnál is és pszichiátrián, de csak annyit sikerült feldolgoznom az egészből, hogy a felelősségtudat súlya ne húzza a vállamat... A képek a fejembe vannak...
Elnézést kérek a megfogalmazásért, sajnos nem az erősségem, de ha valami nem tiszta kérdezzétek meg nyugodtan és átfogalmazom.
Kedves kérdező, először is tudatosítsd magadban, hogy te nem öltél meg senkit. Itt TE VAGY AZ ÁLDOZAT!
A primitív, felelőtlen bunkója kivilágítatlanul biciklizett éjjel, ezzel veszélyeztette a saját épségét, a te épségedet, meg mindenkiét, akivel kapcsolatba került az úton. Gyakorlatilag ő önmagát ölte meg. ezen kívül kellemetlenséget és sajnos komoly lelki traumát okozott neked, és gondolom a kocsiban is kárt tett.
Ez ami történt szimpla természetes szelekció volt. Valaki meghalt, aki túl hülye volt az élethez, az ilyen ember egy könnycseppet sem érdemel.
Én is csak az előttem szólókat tudom ismételni. Te nem vagy bűnös/hibás, felelős ezért a tettért.
Tegnap este nagyon sok cuccom volt, alig bírtam el, és már a az összeesés kerülgetett, hogy a buszmegállóból le kell mennem a lépcsőn, át kell mennem balra pár métert, vissza fel a lépcsőn, hogy felérjek a villamosmegállóba. Eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha egyenesen az úttesten "átszaladnék", amíg nem látok autót. Olyan csábító volt, és nem egyszer láttam már így embereket átrohanni, nem lett semmi bajuk... Nagy volt a kísértés, de az életemből csak egy van, mint ahogyan a vezetőnek is (az övét sem kéne elrontani)... Átvonszoltam magam, és amíg vártam a villamost figyeltem a "száguldó" autókat. Akkor tudatosult bennem méginkább, hogy mekkora felelőtlenség még cuccok nélkül is átszaladni, egy forgalmas úttesten. Átlagban 7 mp a reakcióidő, mire a szemtől a lábig eljut a bevitt infó/a látott kép és cselekedni tudunk. Esélyem nem lett volna... A biciklis esete sem más, ott annyi szóljon még szegénynek a rovására, hogy most ne haragudjon így utólag sem, egy láthatóságit, vagy egy lámpát nem tudott volna beszerezni?
Ha fizetnének (nagy összeget), akkor sem mennék autóúton, még kivilágítással sem, este két falu között. Kezdjük ott, hogy ez autóút. Te voltál jó helyen, mindent megtettél, nem rohantál el, borzasztó lehetett a látvány. Ha jön újra álmodba, mondd el ezeket neki, hogy ne vádoljon, te voltál a szabályos, és hogy egy láthatósági mellényt beszerezhetett volna. Meg azt is mondd el neki, hogy neki kellett volna világitani a lámpájával, most már fejezze be az okolást. Te mindent megtettél.
És tudod pont ez a legelszomorítóbb a helyzetben, hogy egy felelősségteljes ember életét tette tönkre. (Ezt is megmondhatod neki) Majdnem a te életed is ment utána, de azzal, hogy leadtad a jogsidat látszik, komolyan veszed, és nem mersz kockáztatni, nem úgy ahogy ő. Nincs az a körülmény, ami elfoghadhatóvá teszi ezt a cselekedet, hogy kivilágítatlanul, a vak sötétben valaki random útnak induljon lakott területen kívül. Akkor már inkább tolja maga mellett a kerékpárt, úgy hogy ő a füvön megy. Nem véletlenül büntetik a szükséges felszerelés hiányát.
Nyugodtan mondd el ezeket neki, ha tudsz vele beszélni, valóban úgy lehetett, ahogyan már írták, hogy nem mérte fel a helyzetét (nem volt rá képes).
Én még annyival egészíteném ki, hogy ne egy halotthoz imádkozz, hanem inkább akkor már Istenhez, Jézus Krisztushoz, hogy szabadítson meg tőle és adjon neked békességet. Próbáld ki, működik, ő él. Esetleg keress fel egy felekezetet (nem szektát! Baptistákat tudom ajánlani, de mindenhol más, a legjobb a saját meggyőződés.) Ha ezen keresztül nézed, ugye Jézus meghalt a bűneinkért (Húsvétkor ünnepeljük), azért, hogy nekünk már ne legyen a számlánkon. Ha Hozzá mész, ő jóvá tudja írni. Lehet ehhez is idő kell.
Még két dolog:
Az egyik, hogy talán még az is segíthet (ha még nem próbáltad), hogy felkeresel olyan embereket, akik ebben "szenvednek", akik szintén jókor voltak jó helyen, csak valaki a saját felelőtlenségből "megölette" magát ezekkel a személyekkel. Pl. mozdony-, metróvezetők, kamionosok... Múltkor itt gyakorin olvastam egy kamionosról, hogy lehet öngyilkos lesz, mert nem tudja feldolgozni, hogy önhibáján kívül elütött egy nőt, aki azonnal meghalt. Remélem, nem tette meg ezt a lépést.
Utolsó, a legfontosabb: Te, ott, legbelül, bocsáss meg önmagadnak!!! Ne csak elfogadd, számolj le vele, hidd el, tudjad, hogy semmiben nem vagy vétkes!!!!!
Egyébként pont a napokban láttam egy jó képet, ami arra hivta fel a figyelmet, hogy amikor ködös idő van, ne öltözzünk szürke, fekete, sötét ruhában, mert nem lát a vezető (nappal!). A képen ugyanaz a személy volt, egyszer pirosban, egyszer feketében a ködben, állt a zebránál. Rá kellett nagyítanom, hogy lássam, amikor feketében volt. Azért attól, hogy valaki tud vezetni, ne várjuk már el, hogy mindent csoda módon megold, és csak azért mert van jogsija. Az emberi képességek is végesek. ...
Kívánom, hogy sikerüljön minél hamarabb ennek véget vetni!! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!