A mellkasröntgen és a gerincröntgen együttesen kimutatná, ha lenne valamilyen komoly, mellkastájról eredő betegségem?
Tudom, kicsit furcsán hangzik a kérdés, de elég régóta szenvedek gyakori hátbizsergéstől, nehézlégzéstől, elforgatásnál a gerincem furcsa hangot ad ki, körülbelül olyan hangot mintha levegőt vennék, közben meg nem...és nem fáj, viszont kellemetlen. Elküldtek mellkas- és teljes gerincröntgenre, de azt az eredményt kaptam hogy minden tökéletes...viszont aggódok, mert szorongásos problémáim is vannak már legalább 10 éve, és ez eléggé rátesz, gyakran aggódom az egészségemért. Csak sajnos ezzel az is a baj, hogy egy ördögi körbe kerültem, ugyanis ha az orvosnak azt mondom, hogy vannak szorongásos panaszaim is, nem veszi komolyan a tüneteimet, amikkel fordultam hozzá. Azt hiszi felfújom, pedig gyakran úgy érzem a munkámat is alig tudom elvégezni, úgy szorít a mellkasom. (kb 3 éve voltam kardiolóián teljes kivizsgáláson, ott enyhe szorongásos eredetű szívritmuszavar volt a diagnózis, de semmi szervi eredetű).
Bocsi, tudom elég katyvasz lett, de ha esetleg van valakinek pár szava hozzá, megköszönném.
A gerinc rtg igazából csak arra jó, hogy a csontok állapotát lássák. Pl van-e törés, elcsúszás, a mésztartalom, a görbületek milyen állapotban vannak. Rákos betegségeknél előre haladott állapotban láthatók még elváltozások. A porcok és idegek kompresszióját viszont csak mr-rel lehet jól látni(esetleg ct, de az mr lágyrészre jobb). Viszont ha ilyenre felmerülhet a rtg kép alapján a gyanú, azt le szokták írni leletben, hogy milyen további vizsgálat javasolt.
Szerintem a panaszaid a pánik miatt vannak. Ha tudnál lazítani, akkor nem lennének.
Nos, én úgy gondolom, hogy ha ismert szorongásos zavarral küzdesz, akkor tegyétek rendbe először a fejedben lévő dolgokat egy terapeutával (természetesen nem természetgyógyászra hanem pszichoterapeutára gondoltam) és nézzük meg, hogy attól hogy változnak a panaszaid. Egyébként ezt csak azért kérdezem, mert érdekel és hál Istennek nem tudok beleérezni a helyzetedbe: min változtat, hogy szorongsz -e amiatt hogy van-e betegséged vagy nincs? Elmentél vele orvoshoz? Ott kiderült valami? Ha nem akkor miért igényled ezt a fajta figyelmet még mindig? Én értem, hogy neked szubjektív panaszaid vannak, de nem furcsa az, hogy eddig sem találtak nálad eltérést holott most mondtad, hogy 3 éve már voltál kardiológián is a panaszaiddal?
Én úgy gondolom, hogy ez elsősorban saját magad által provokált tünet (természetesen tudatosságot nem feltételezek mögötte). Gondolj bele, miért lehet ez, mire rosszabbodik, mire javul,mi is folyik most a te életedben.
Valójában úgy kezdődött ez az egész hogy 14 éves koromban jöttek ki először szorongásos tüneteim (most 25 vagyok). Ez annyit jelent hogy rengeteget szédültem, és volt egy nagyon ijesztő pánikrohamom is, ami miatt akkor részletesen kivizsgáltak, és szervi problémát nem találtak. A testi rosszulléteim átmentek egy állandó félelembe, és bizony volt egy kis időszak amikor a házból is féltem kimenni emiatt...aztán a suli persze rámeröltette hogy álljak lábra és tegyem a dolgomat. Az orvos akkor Rivotrilt írt fel nekem, ami semmit sem javított a tüneteimen, viszont 6 évre függővé tett. Nehéz volt elhagynom a gyógyszert még úgy is hogy nem segített. 17 évesen pszichológushoz jártam hónapokig, és igen, sajnos tőle is megkaptam amit sok pánikbeteg megkap: feltette a kérdést, hogy ez miért jó nekem? Miért kell nekem a figyelem? Úgy éreztem itt van az a pont amikortól nem kell több pénzt költenem a szakemberre, akinek ezek szerint fogalma sincs róla min megyek keresztül. Nem akarok figyelmet, sőt! Rendszerint azt sem tudom hogyan leplezzem az emberek elől a problémáimat, még a családom elől is, mert nem akarom hogy aggódjanak értem vagy hogy elrontsam a kedvüket...pont attól rettegek hogy ha "rámfigyelnek". Rettegek elmondani hogy nem vagyok jól, nem akarom betegnek tartani magam. Az elmúlt években folyton úgy éreztem hogy a szorongás mindig bennem van de tüneteket vált. Vagy szédülés, vagy vérnyomásproblémák, vagy gombóc a torokban, vagy fülsípolás vagy a fent említett dolgok...valami mindig volt ami kivizsgálásra szorult és mindig minden eredményem negatív volt. Fontos hangsúlyoznom, hogy a tüneteimen nem enyhít ha pl otthon maradok, tehát az a tapasztalatom hogy nem tudok védekezni ellenük. Sajnos kaptam már meg egy rokonomtól, hogy szerinte ez csak önuralom kérdése lenne, de nem. Hatalmas önuralmam van, hiszen teszem a dolgom, egyetemre járok, végigülöm az órákat, utazok érte órákat akkor is ha nem érzem jól magam.
Azt is fontosnak érzem hozzátenni, hogy édesanyámnak kisértetiesen hasonló dolgokon kellett átmennie, ő a szülei miatt hosszú időn keresztül rengeteget sírt és stresszelt, trombózisa is volt, szorongásos bajokban nem volt hiánya sajnos, nagyon alaposan kivizsgálták hogy kizárjanak minden testi dolgot. De néha megfordul a fejemben hogy talán az is rátett 14 évesen a rosszulléteimre hogy előtte mennyit aggódtam anyukámért, és éreztem rajta a feszültséget.
Kedves vagy, hogy ilyen részletesen megosztottad a történetedet, de én nem vagyok szakember de még csak nem is ismerlek. Az volt így elsőként szembeötlő, hogy a terapeutád is feltette ezeket a kérdéseket neked. Megpróbáltál választ találni rá? Mert az, hogy inkább feladtad az egész terápiát abban a pillanatban, amikor nyílt konfrontációra került sor, az nem egy egészséges önismeretre se nem kitartásra utal.
Továbbra is azt tartom, hogy az orvosok lehetőségeikhez mérten korrektül kivizsgáltak. Nincs szervi problémád. A többi elsősorban a te "felelősséged" hogy helyrejöjjön, én csak arra buzdítanálak, hogy keress egy akár pszichológust akár pszichiátert (nem a gyógyszer miatt) akivel akár egy hosszabb pszichodinamikus terápiát csináltok.
Kedves kérdező! Hallottál már a bordaporcgyulladásról? Ez is okozhatja a mellkasi szorítást. Bár nem szokott hátfájást okozni, de a kettő lehet független is egymástól. Az, hogy a gerinced elforgatásakor levegőáramlást hallasz, szerintem teljesen normális, a két tüdőfél között átáramló levegő okozza. Én is észrevettem már ezt a jelenséget.
A bordaporcgyulladást nem mutatja ki a röntgen, de a szegycsont környékén fájdalmakat okoz. Ha megtapogatod elől a bordáidat, és olyan érzés, mintha meg lennének vastagodva, esetleg érzékenyek is, akkor erről lehet szó.
Saját tapasztalataim szerint sok szakorvos jobban szeret a saját területén belül maradni, és csak zavarja őket, ha másfajta tünetekről kezdek beszélni. Azt javaslom, hogy ha szeretnéd megosztani a szorongás miatti félelmeidet, azt tedd meg inkább egy közeli baráttal, vagy egy terapeutával.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!