Panaszt tegyek? Bővebben lent ⬇
Igazán nem nyafogni akarok, távol álljon tőlem.
18 éves lány vagyok, még a gyerekorvosomnál vagyok 19éves koromig.
Hétfőn arra ébredtem, hogy hihetetlenül fájnak a manduláim. Szó szerint nem tudtam nyelni. Nappal ez kicsit enyhült, de így is 3 óránként fájdalomcsillapítóztam magamat. Orvoshoz még nem szerettem volna menni, próbáltam otthon gyógyítani magamat. De a helyzet egyre rosszabb lett, 3 nap alatt majdnem 5 kilót fogytam, mert se enni és inni is csak kínkeservesen tudtam.
Tiszta gennyes volt a mandulám, kb olyan szinten, hogy a genny már a torkomon csurgott le.
Szerdán aztán kora reggel elmentem dokihiz, mert már nem bírtam tovább, erre nem volt ott az én orvosom aki egyébként egy kiváló orvosnő, idős kora ellenére is. Egész kisbaba koromtól oda járok. Szóval nem volt ott, helyettesítő dokihoz kellett mennem, ami nem okozott nagy bonyodalmat, nekem már teljesen mindegy volt. Erre kijött a nővérke, elkérte a kártyámat és mondta, hogy utolsónak fog bevinni, mert nem az ő betegük vagyok. Hát mondom oké, úgysem tudok mit tenni. 2 óra várakozás után sikerült bejutnom a nővérke valami brutálisan bunkó paraszt volt már elnézést, a doktornő egy tiszta fiatal nő volt, hát megkérdezte mi a bajom, nagynehezen elmondtam, mert ugye a jobb mandulám annyira be volt dagadva, hogy szemmel látható volt. Belenézett a torkomba, erre azt mondta, hogy ugyan ez semmi, csak egy kis vírusos fertőzés. Mondom neki, hogy de 3 napja nem ettem szilárd ételt, mert nem tudom lenyelni, csináljon valamit. Erre az volt a válasza, hogy ez már csak jobb lesz. És így elküldött. Semmi gyógyszert nem írt ki, semmi tanácsot nem adott, hogy hogyan "éljem túl" ezt az egészet. Nem hittem el. Kifele menet, odamentem a nővérkéhez, és kértem tőle, hogy vegyen törletet. Meglepődött levette a mintát aztán elmentem, azzal az érzéssel hogy tök fleslegesen jöttem. Elmentem a gyógyszertárba vettem magamnak amit jónak láttam hazamentem, a helyzet nem lett jobb, sőt súlyosbodott. Minden percben gennyet köpdöstem. Szerda este találtam otthon antibiotikumot. Zinatot, mondom engem már az se érdekel ha ettől halok meg, akkor is beveszem.. Elkezdtem szedni, tegnap sokkal jobban voltam ma már szinte nem is fáj.
Ma reggel felhívtam az orvost az eredményekért, azt mondta nem találja hívjam vissza. Visszahívtam, azt mondta még nincs meg az eredmény. Na itt aztán úgy felidegeskedtem, hogy kiosztottam őket és mondtam, hogy azonnal hívjanak a laborba az eredményekért. Ismét visszahívtam, csodával határos módon megvolt az eredmény. Streptokok baktérium volt a mabduláimon.
Valószinű ha nem kezdem el vakmerően szedni otthon az antibiotikumot, akkor felvágott mandulával feküdnék a kórházban...
Kérdem én.. Normális ez? És ha mondjuk egy legyengült kisbabáról lenne szó? Vagy ha egy sokkal súlyosabb betegségről?
Hogy lehet egy képzett orvosnak ekkorát tévedni?
Esküszöm azon gondolkodom hogy panaszt teszek ellene.
Vélemény?
18/L
Ó, üdv a magyar egészségügyben! :)
A véleményem az,hogy természetesen nem normális és nagyon jól tetted,hogy a sarkadra álltál. Én 23 éves vagyok és autoimmun betegségem van, szóval elhiheted,hogy van némi tapasztalatom, ugyanis rengeteget járok különböző orvosokhoz. Szóval hidd el, ez tök általános. Amíg nem voltam rendszeres orvoslátogató, el sem hittem,hogy milyen parasztok az orvosok és a kórházi dolgozok. Van kivétel, de nagyon kevés, az általános az,hogy meg kell hunyászkodni és erőszakoskodni kell,ha túl akarsz élni. Lenne mit mesélnem.
Panaszt teljesen feleslegesen tennél, mert jól vagy, nincs semmi bizonyítékod, cserébe meghurcolnának.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!