1 éve nincs munkám igy tb-m sincs most szeretném fizetni. Visszamenöleg kell vmit fizetnem, mert nem voltam azóta orvosnál nem volt szükségem rá?

Ha nem vettél igénybe semmilyen szolgáltatást, miért kellene fizetni visszamenőleg? Ha elmennél dolgozni, lenne újra biztosításod, akkor sem kell visszamenőleg semmit sem fizetni se neked, se a munkáltatódnak.

Aki tudja tutira írja meg, én is kíváncsi lennék rá ezek után.

Én elképzelhetetlennek tartom, nekem is több ismerősöm fizette maga után és visszamenőleg nem kellett.

Már egy orvosi vizsgálat is pénzbe került biztosítás nélkül, mégha semmi további kezelésen nem is veszel részt, ezt tudom csak elképzelni, hogy az ilyeneket később ráterhelik az emberre.

De az APEH-ban kell intézni, ott úgy is kellően tájékoztatni tudnak.

2007. április 1-jétől megszűnt az a korábban élő rendszer, miszerint eltartott hozzátartozóként jogosult volt bárki térítésmentes orvosi ellátásra. Ilyenekre gondolok, h' háztartásbeli feleség, nem dolgozó és nem is tanuló gyerek, nagymama stb., csak annyi kellett, h' közös háztartásban élj egy dolgozó, biztosítást fizető emberrel.

Tehát 2007. április 1-jétől mindenki, aki nem biztosított (legegyszerűbben fogalmazva nem dolgozik), vagy nem jogosult egyéb jogcímen ellátásra (például nappali tagozaton tanul, nyugdíjas stb.) köteles havonta egészségbiztosítási járulékot fizetni. Az APEH-nál kell bejelentkezni, és ők továbbítják a bejelentkezését az egészségbiztosítási pénztárnak, ahol nyilvántartják a jogviszonyát. Az orvosnál az egészségbiztosítási pénztár adatbázisát látják, tehát nem azt, h' fizetsz-e vagy sem, hanem hogy be vagy-e jelentkezve.

Ha ellenőrzésre kerül a sor, visszamenőleg késedelmi pótlékkal, esetleg bírsággal kell megfizetned, de amekkora kupleráj van még mindig a TB-nél, erre kicsi az esély. Zárójelben azért megjegyezném, h' jelenleg napi 145,-Ft-ot, azaz havi 4350,-Ft-ot kell egyénileg fizetni, és természetbeni ellátáskor ugyanazt kapod, mint más, akinek a fizetéséből havonta levonják, és esélye sincs csalni vele. Én közel 20000,-Ft-ot fizetek havonta, és az elmúlt 10 évben nem voltam táppénzen, egyszer voltam háziorvosnál, és évente egyszer nőgyógyásznál. Szóval nem az a lényeg, h' igénybe veszel-e valamit. És mielőtt valaki azzal jönne, h' nincs miből kifizetni: a napi 145,-Ft-ot kifizetheti az, aki eltartja, mert nyilván nem fényevő a fél ország. Az utolsó pár mondatot nem a kérdezőnek szántam, hanem a válaszok némelyikére.

15:21-es vagyok. Itt van a jogszabályhely, ami erre vonatkozik.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

Tbj.16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki

a) táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,

b) a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,

c) mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,

d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,

e) bányászati keresetkiegészítésben,

f) gyermekgondozási segélyben,

g) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban vagy rendszeres rokkantsági segélyben,

h) rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül,

i) a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,

j) megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,

k) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,

l) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve magyar állampolgár esetén a lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú személy,

m) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,

n) fogvatartott,

o) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult,

p) egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,

r) a 39. § (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,

s) nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét,

t) hajléktalan.

(2) A 13. § hatálya alá tartozó külföldi személy az ugyanott hivatkozott külön jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra.

(3) Az (1) bekezdés a)-k), továbbá o), s) pontja esetében - az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas kivételével - az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön.

(4) Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Amennyiben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, akkor a jogcímek (1) bekezdésben foglalt felsorolása jogosultsági sorrendet jelent azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogcím az (1) bekezdésben felsorolt jogcímeket megelőzi.

(5) Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek által a biztosítástól függetlenül térítésmentesen, valamint a biztosítás alapján térítésmentesen vagy térítés ellenében, továbbá a biztosításon felül térítés ellenében igénybe vehető ellátások körét külön törvény határozza meg.

16/A. § A 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.

Tbj. 39. § (1) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdésének a)-o), s)-t) pontjában említett személyek egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a 26. § (5) bekezdésében meghatározott járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalásával biztosítja.

(2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

(3)

(4) A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

(5) A járulékfizetés átvállalásáról a (2) bekezdés szerinti kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a (2) bekezdés szerinti kötelezett köteles megfizetni.

(6) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett által az Art. 20. § (6) bekezdése szerint hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton megküldi az Egészbiztosítás Alap kezeléséért felelős szerv részére.

39/A. § (1) A 39. § (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontjában meghatározott jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn.

(2) Ha a biztosítási kötelezettség megállapítására utólag kerül sor, a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt a 39. § alapján megfizetett járulékot a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett vissza lehet igényelni az állami adóhatóságtól.

Tehát ha a 16. §-ban foglalt körbe valaki nem esik bele, akkor a 39. § (2) alapján kell fizetnie. A jogszabály arra épít, h' életszerűtlen az az eset, h' valakinek "0" a jövedelme, mégis lakik valahol, rezsit fizet és eszik, ruházkodik. Akkor nyilván kell, h' legyen más jövedelme, vagy valaki eltartja. Ez a járulékfizetők védelmében jött létre, mert igazságtalan, h' akinek papíron van jövedelme, annak muszáj fizetnie, aki meg feketén dolgozik, vagy például örökségből stb. él, azt nem lehet utolérni, és mások befizetéseiből ugyanazt a szolgáltatást megkapja.

Üdvözlök mindenkit!

Nekem olyan problémám van hogy,1,5éve lejárt a TB-m és most újra fizetni szeretném,havi 4800ft kb.de visszamenőleg van 15 hónapom,azt ki kell fizetnem?kb 80000ft!Apehnél adtak csomó üres csekket hogy fizessem,de azt se tudom mit írjak rá,meg mennyit!nem csak akkor kéne fizetnem visszamenőleg ha felszólitást kapok?segitsen aki tud!!!!