Hogy keressen magának párt olyan, akiben nincs szeretehető tulajdonság?

Te kívülről nem ítélheted el magadat. Más még láthat benned jóságot,kedvességet. Lehet inkább befeléforduló vagy, azért érzed magadat szerethetetlennek.

Ezt ki mondta Neked? Komolyan kérdezem. Nem lehet, hogy korábban valaki, vagy valaki leértékeltek, vagy becsméreltek? Ismerek olyan embert, aki kimondottan aranyos, kedves, okos, és, még a külseje is nagyon szép, de visszataszítónak, és borzalmasnak tartja magát, mert gyermekkorában a családja (akik nem olyanok, mint ő) bántalmazták, súlyosan leértékelték, (nyilván irigységből.) Akit gyermekkorában súlyosan leértékelnek, bántalmaznak, becsmérelnek, később nem mindig tudja ezt feldolgozni, és egy tudattalan tanulási folyamat következményeként, annak fogja tartani magát, akinek azok nevezték, akik bántalmazták, fizikailag, vagy lelkileg, (vagy mindkét formában.) Előfordul az is, hogy valakit nem a családja, hanem valaki, vagy valakik a környezetéből próbálják meg leértékelni, megsérteni, és van, akire ez is olyan hatással van, hogy sérül az önértékelése. Nem lehet, hogy a Te esetedben is valamilyen hasonló dologról van szó? De az, hogy azzal foglalkozol, hogy milyen ember vagy, már önmagában is egy pozitív dolog, hiszen az emberek többsége, egész életében nem hajlandó végiggondolni, hogy valójában milyen ember. Ha valaki önkritikát gyakorol, az egy pozitív jellemvonás, úgyhogy ez már önmagában feltételezi, hogy nem lehetsz olyan, akit nem lehet szeretni.

Szerintem keress fel egy pszichiátert, Dr. Csernus ebben nagyon jó. "Fel kell építeni" az önképedet, és rendbe kell tenni az önértékelésedet, meg hasonlók :) Sok sikert! :)

Az önkritika gyakorlása nem feltétlenül jó jellemvonás, könnyen túlzásba lehet vinni és akkor egyszer csak arra ébredsz, hogy szorongással küzdesz, alábecsülöd magad és minden helyzetben azt vizsgálod, vajon mit gondol a másik rólad. Ez meg egyszerűen nem egészséges.