Hogy zajlik egy mandulaműtét?

Indult a műtét utáni "élet". Mikor kitoltak a műtőből a széken mosolyogtam, és anyunak mutattam egy "minden OK" jelet a kezemmel :) Ezután jobb oldalamra kellett fordulni és csorgatni a véres nyálat, aztán meg nyelni, sztem ez egy igen kemény fél nap volt... amikor kiment az érzéstelenítő akkor aztán brutál módon elkezdett fájni, itattak vele teát, ami este 2x-i alkalommal is visszajött az alvadt vér kíséretében, így éjféltől hajnali fél 2-ig infúziót kaptam, ami csillapította a hányingert, és nyugtatott is egy kicsit (hát igen, nekem a műtét után jött ki az izgalom hatása), meg persze az is, hogy hétfő este 9után, csak szerda reggel 8-kor ehettem. Ettől eléggé kikészült a gyomrom. Nővérek kedvesek voltak, a doki is jött vizitre. De a mai napon (csüt), már haza is engedtek, számos feltétellel: nincs hideg-meleg kaja, forró fürdő, emelés-hajolgatás. Csak a bevérzéstől tartok !!! E pillanatban jól érzem magam, de a du-i reszelt almát alig tudtam megenni, a sírás kerülgetett...meg tiszta erőből ökölbe szorítottam kezemet. Tényleg olyan mintha kést forgatnának az ember torkában. És tényleg igaz, hogy a műtét semmi ehhez a fájdalomhoz képest :( Kitartást Mindenkinek, aki még a nagy nap előtt áll...Írjatok bátran !