Orrsövényferdülés műtétet követően mennyire leszek "cselekvőképes"?

Véleményem szerint ez egyénenként változó. Nekem jó néhány éve volt és akkor nekem 2 éjszakát kellett maradnom az altatás miatt. Az első éjszaka volt a legrosszabb. Tele volt tömve az orrom gézzel és tamponnal, amik miatt csak a számon kaptam levegőt, illetve csak háton tudtam feküdni, mert ahogy oldalra feküdtem, nyomták a műtét helyét. Én meg inkább az oldalamon szeretek aludni. Első éjszaka fájt egy picit, egyáltalán nem elviselhetetlenül. Kaptam rá fájdalomcsillapítót, így nem éreztem semmit. Másnap amikor kivették az orromba gyömöszölt dolgokat, akkor sokkal jobb lett a helyzet. Ez volt az egész műtét legrosszabb része, meg fogsz lepődni mi minden fér el az orrodban. A második éjszaka már aludni is tudtam, mert végre oldalra tudtam fordulni. Parittya kötés még ekkor is volt, de nem zavart az alvásban. Nekem nem fájt sokat, semmiben sem akadályozott a nehéz dolgok emelését kivéve. Akkor éreztem kellemetlen érzést, amikor lehajoltam vagy párásabb volt a levegő (eső jelző orrom volt). A szobatársamnak szintén ilyen műtétje volt, neki rosszabb lehetett vagy a fájdalomküszöbe alacsonyabb, mert állandóan fájdalomcsillapítóért könyörgött. Amikor a nővérek már nem akartak neki adni többet, akkor engem győzködött, hogy kérjek én is és adjam neki. Igazából az egész kórházból ő volt az egyedüli negatív élmény, már-már elgondolkodtam rajta, hogy megfojtom egy párnával :) Az orvosok is, a nővérek is és a műtős személyzet is nagyon jó fej volt.

Engem 8 éve műtöttek. Egy napot kellett a kórházban töltenem. Délelőtt műtöttek, másnap délelőtt mehettem haza. Semmi gond nem volt. Altatásból ébredve két órát kellett még az ágyban töltenem, míg lefolyt az infúzió. Utána felkeltem. Lassan, mert egy pár percig kicsit szédültem. Megettem az ebédet, délután sem volt semmi különös fájdalmam. A fejem tompán fájt kicsit, de nem jobban, mint egy átlagos frontnál, sőt annál kevésbé. (Fejfájós vagyok frontoknál.) Kb.az volt a legnagyobb bajom, hogy reggel nem ihattam kávét az altatás miatt. Vacsorát is ettem, önállóan intéztem mindent. Másnap hazamehettem. Aznap délután volt egy kis hőemelkedésem. Fáradt voltam, mert a kórházban nem tudtam aludni, idegenekkel összezárva. Így többnyire pihentem. 3 nap múlva vették ki a tamponokat, egy pillanat alatt, semmit nem éreztem. Engem nem zavart, míg bent volt, mert olyam súlyos ferdülésem volt, hogy egyáltalán nem kaptam levegőt az orromon. Ezt mondták is előre, hogy így lesz. 6 hétig nem lehetett emelni és hajolni, de mindent meg tudtam csinálni, gyakorlatilag már rögtön műtét után. 6 hét után varratszedés, számoltam, 16 másodpercig tartott és csak az olló csattogását hallottam. A műtét óta végre tudok lélegezni az orromon, hihetetlen mértékben javult az életminőségem. Gyakorlatilag náthás se voltam azóta.