Váltanátok orvost, ha kérésre sem írná fel azt a gyógyszert, amitől jobban lennétek?
PCOS-t és inzulinrezisztenciát állapítottak meg nálam. Az endokrinológus azt mondta, hogy kezdjek diétázni és sportoljak, majd ha lemegy 10-15 kg, akkor valószínűleg a tüneteim is megszűnnek és az értékeim is jobbak lesznek.
Szinte minden tünetet produkálok, a legrosszabb az, hogy összevissza vérzek. Van, hogy egy hónapban 2-szer megjön, de közben is vérezgetek (állandóan), néha meg csak úgy a semmiből nagyobb mennyiség jön. Annyira, hogy akkor fél napig 30 percenként cserélhetem a maxi éjszaka betéteket. Emiatt félek hosszabb, akár ottalvós programokat szervezni, mert nem akarnám, hogy ez máshol történjen. Most a home office miatt itthon vagyok főként, de pl. a karácsonynál már előre parázok, hogy legalább azt a pár napot bírjam ki "nyugiban".
A szép fehérneműimet már elpakoltam, törölközővel magam alatt alszok, mert már untam, hogy egy éjszaka 2-szer cserélhettem komplett ágynemű szettet.
Diétázom és sportolok, de nyilván mire itt 10+ kgos változás lesz, az nem 2-3 hét. Beszéltem erről egy barátnőmnek, mint kiderült, ilyen baja neki is volt és neki az orvosa felírt erre egy gyógyszert, ami ezen segített és nagyon jól beállította a ciklusát, a többi tüneten is enyhített. Mellette persze diétázott ő is bőszen.
Beszéltem tegnap az endokrinológusommal, hogy szeretném elkezdeni szedni azt a gyógyszert, vagy mást, azzal a hatóanyaggal. Az volt a válasz, hogy ő nem gyógyszerpárti, nem lehet minden bajunkat pár bogyóval megoldani. Nem is ezt szeretném, mert a diétát és a sportot folytatnám, csak ha van lehetőség arra, hogy valami segítsen, akkor nem értem, miért kéne szívjak ezzel tovább...
Nyugodtan kérdezz meg egy másik orvost, a másodvélemény sosem árt. Persze lehet, hogy a második ugyanazt mondja majd, mint az első.
Amúgy megkérdezted az elsőt, hogy szól-e valami az ellen, hogy szedd azt a gyógyszert azon kívül, hogy ő nem bogyópárti? Mondjuk mert (figyelem, szándékosan lehetetlen példa) te szőke vagy, a barátnőd barna, és a szőkéknél bizonyítottan agyrákot okoz a cucc?
Gondolom fogamzásgátlóról lenne szó. Ami elfedné a problémát, mert a mensit megszünteti és csak megvonásos vérzést okoz. Tedd össze a kezed, hogy az endokrinológus lebeszél a hormon gyógyszerről. Ennek utána kell járni és nem elfedni a problémát. Az étrendváltás, a megfelelő testsúly és a mozgás nagyon fontos. Mindenképpen ezzel kezdd!
+ amit én javasolnék, szedj D vitamint és E vitamint (méhet erősíti).
De gyógyszert a legutolsó esetben akarj beszedni csak!
2-es vagyok. És gondolod, hogy élete végéig az a megoldás, hogy gyógyszert szed? Igen horror. De a józan ész azt diktálja, hogy ne átmeneti (ráadásul nem biztos, hogy hosszútávon a kifizetődő) megoldást kapjon.
Menopauza közepén vagyok. Pontosan ismerem a nehezebb napját a kérdezőnek, a második mensi napom több évig ilyen volt. Aztán ahogy a vérzés egyre összevisszább jött meg, volt olyan is, hogy 21 napig véreztem. De nem az orvosra hallgattam, aki eü küretet akart csinálni. Hogy miért? Mert az csak egy pillanatnyi megoldás (nem kis rizikóval). De a következő mensinél nem garantálta, hogy nem vastagszik megint úgy meg a nyálkahártya. (Kolléganőm a dokinak hitt, 3 év alatt 5 eü kürete volt. Ez a normális?)
Végül az E vitamin és a szervezetem megoldotta a kérdést, és gyönyörűen kezd rendeződni minden. Én is gyógyszer ellenes vagyok. Főleg a hormon tartalmú gyógyszereket gyűlölöm.
Nem fogamzásgátló.
Metformin a hatóanyag neve. Főként cukorbetegeknek írják fel, de a PCOS kezelésére is használják.
Elhiszem, hogy idővel, hónapok alatt ez biztosan javulna. De már unom a bezártságot, hogy a szép fehérneműim helyett hordhatom a nagyibugyikat, szigorúan fehér színben, mert azokat hypozhatom, fehérítőzhetem kedvemre és nem lesz tiszta folt már a 3. hordás után. Vagy hogy féltem a tavasszal vásárolt autóm vajszínű bőrülését. Vagy hogy a párommal szigorúan este, fürdés után tudok együtt lenni, de közben is végig izgulok, nehogy vérezni kezdjek és olyan legyen a hálószoba, mint egy mészárszék kb.
Sportolni sem tudok így önfeledtem, mert sétálni, futni nem indulok így el érthető okokból, itthon is 10 percenként szaladok a wc-be ellenőrzini.
Nyilván ez nem súlyos életminőség romlás, de azért zavar. Főleg hogy régen elég aktív életet éltem, mentem mindenhová, most meg azt is kétszer meggondolom, hogy egy nagybevásárlást bevállaljak-e.
Igazából ha csak az esély ott van, hogy segíthet, már annak is örülnék. Mert így, hogy itthon vagyok és csak reménykedek, hogy "na, ma hátha nem..", ettől nem leszek jobban.
Voltam már a nőgyógyászomnál is, ő azt mondta, hogy ez az IR és PCO tünete, nem nőgyógyászati eredetű a problémám.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!