Heti 1 db cigaretta elfogyasztása mennyire káros?

Az amerikai indián őslakosság rituális szertartások során használta a dohányt, vallási célból (az ember gondolatait és imáit a kifújt dohányfüst az egekbe emeli); és már ők is alkalmazták gyógyító célból: mint fájdalomcsillapítót (fül- és fogfájásra), sebek kezelésére, és gyógynövény keverékben megfázás, asztma és tuberkulózis gyógyítására. Miután Columbus jóvoltából eljutott hozzájuk, az európai orvosok is rögtön gyógyszerként kezdték használni legkülönbözőbb bajok, pl. szembetegségek, fogfájás és fejfájás, szellemi gyengeség, sőt fertőző betegségek ellen is. Nem csoda, hogy a növény és a dohányzás igen gyorsan elterjedt. Még a múlt században is része volt a gyógyszertári kínálatnak. Mérgező tulajdonságát és káros hatásait azonban már a XVII. században felismerték. Angliai I. Jakab „A dohányzás ellenében” című rendeletével indult az első dohányzás ellenes kampány az ezerhatszázas évek elején, VIII. Orbán pápa pedig 1664-ben kiátkozta a templomokból. Törökországban és Angliában néha akár halálbüntetéssel is sújtották a dohányzókat. (Az első magyar dohányzásellenes rendelkezések a 17. századi Erdélyben csak pénzbüntetéseket róttak ki.) Azóta is számos büntetést szabtak (és szabnak) ki különböző országokban a dohányzókra. Napjainkban az összes civilizációs betegség legfőbb forrásává nyilvánított egyes számú közellenséggé vált.

Nemrég azonban újra felismerték a nikotin terápiás lehetőségeit gyakori betegségek hosszú sorában: alzheimer-, parkinson-kór, depresszió, szorongás, pánikbetegség, skizofrénia, koncentrációs zavarok, hiperaktivitás, gyulladásos bélbetegségek, fájdalom és evéskényszer. Kutatások szerint a nikotin memóriavesztés esetén javítja az emlékezőtehetséget, a mentális hanyatlást pedig lassíthatja; valamint jó hatása van krónikus bélgyulladásos betegségek esetén.

Csakhogy a mostani formájában gyógyszerként szóba sem kerülhet alkalmazása - rossz hírneve okán (mint a legerősebb függőséget kialakító anyag), tehát semmi nyereséget nem tesz lehetővé a gyógyszercégek számára, így a várható profit hiánya miatt összes terápiás lehetősége tabutéma. A nikotinélvezetről való leszokás ugyanis nagyon nehéz. Hosszú távon a dohányzás leszokási sikerrátája rosszabb, mint a heroiné. Tíz év múlva a heroinisták 80, a dohányosok 85 %-a szokott vissza szenvedélyére. Bár a cigarettázás abbahagyása könnyen megy, a leszokottak 70 %-a fél éven belül visszaesik.

Azonban, hogy teljes képet alakíthassunk ki, tudnunk kell, hogy a nikotin egy olcsó, természetes vegyület, mely számos potenciális egészségügyi előnyt rejteget. Tiszta formájában biztonságos, nem mérgező, természetes növényi alkaloid, táplálékunk része, nap mint nap fogyasztja szinte minden ember. (Padlizsán, paradicsom, burgonya, chili, karfiol, tea és kakaó "formájában".)

Ufff. Atomkakas jól beszéltél!

Csak EGY aprócska tévedés van a cikkben. A nikotin nem okoz függőséget. Sem ma, sem régen.