Büszkének kellene lennem?

Szenvedélyes dohányos voltam, viszont letettem a cigit, mert végül is rávettem magam, hogy rossz üzlet volt és okosabb döntés, ha leszokom róla.

Nem érzem viszont egyáltalán büszkének magam, hogy leszoktam. Hidegen hagynak az ex-dohányosok sikersztorijai és egyben a magamé is.

Ráadásul amióta leszoktam valahogy sokkal zordabb vagyok. Nem fizikai elvonás miatt, tudom hogy most mindenki ezt írná, de nem erről van szó. Egyszerűen csak az van bennem, hogy a fenébe már, hogy egyetlen szenvedélyem sincs már és valahogy teszek az egész életre most már, de ennek ellenére végzem a dolgomat. Csak valahogy már nem érdekel igazán semmi.

Volt már valaki így ?