Hogy nem tudok rászokni a cigire? Ez már idegesítő!

Úgy kezdődött, hogy 2-3 éve kimászkáltam az ablakon, és egy sárga bondnak a felét, háromnegyedét elszívogattam, utána bulikban is egy keveset, hol kis szünetekkel, aztán csikkeket szedtem az utcán mert még nem voltam 18 és ilyen fém csövekben szívtam el, majd elhatároztam, hogy elmegyek cigit keresni!

Balatonon voltam, hazafelé tartottam már, feladtam a reményt, sötétedett. A vasút mellett megláttam valamit, feltűnően színes volt és kirívott a fekete kövek közül, amik a forró nyári nap hőjét sugározva perzselően melegítettek a nyári késő estén. Ahogy közeledtem hozzá, felhagytam az a végtelen optimizmusommal, s láttam, csak egy cigarettásdoboz hever kiszolgáltatottan a földön, hogy az időjárás kezébe adja sorsát, s lassan a feledés homályába merüljön, s újra földdé váljon e világon.

Na jó, kicsit eldramatizáltam a dolgot. Fölvettem, egy narancs palmall volt benne, törött filterrel!!! El se hittem. Beleraktam a horgászbotom végébe, a kupak alá. Azt is elszívtam. Majd kikönyörögtem egy boltban egy doboz zöld multit, amit egy emlékműnél szívtam mindig az erdőben, meg a pincében a kazánháznál, és már csak egy szál van belőle.

Mindig is kín keservesen jutottam szálról-szálra, undorító a füstszag utána a számban.

Hatásairól annyit, hogy szédültem mindig tőle, néha felizgultam, de egyszóval undorító, és még rá se tudtam szokni.

Ezek után félve fogok elektromos cigit venni, ha arra se vagyok képes rászokni, akkor egy igazi pancser vagyok...