Meddig fogok így élni? Bővebben lent.

A normális válaszolóknak köszönöm szépen, hogy időt szántak rám.:) A hülyézőseknek: nem tartom magamat hülyének, egyszerűen most így élek. Zh-k, családi és pénzügyi gondok, szerelmi bánat, nincs időm, nincs erőm. Tegye fel a kezét, aki ilyenkor tud rendesen enni vagy nem válik nikotinfüggővé, ha amúgy is dohányzott(mértékkel) előtte. Kábé fél éve élek így, előtte kiegyensúlyozott voltam, boldog, hetente 3X eljártam futni, napi 10 órákat aludtam, nem kellett a kávé, hogy koncentrálni tudjak, cigire csak buliban gyújtottam rá. Miért kell ítélkezni? Szerinted nem hoznám vissza a régi állapotot, ha tehetném? Próbálom egyben tartani magam, de közben rohadtul ideges és stresszes vagyok. Bűn ez? Keményen próbálkozom, pedig be is ülhetnék egy sarokba és jajgathatnék, hogy anyuci, hazaköltözök, fizessetek ki mindent, rendezzétek el, de nem teszem, ami lehet nem nagy dolog, annak fényében viszont becsülendő, hogy megtehetném, ha akarnám, és két perc alatt rendbe hoznának helyettem mindent. Mégsem teszem, ez viszont azzal jár, hogy gyakorlatilag egy idegroncs lettem és függő is, egyre több káros anyagtól. A kérdést is csak azért tettem fel, mert egyik nap felhívta rá valaki a figyelmemet, hogy ezzel az életmóddal össze fog omlani a szervezetem rövid időn belül, pedig én nem ítéltem olyan vészesnek a helyzetet és kíváncsi voltam mások tapasztalataira. Aki normálisan válaszolt, annak még egyszer köszönöm:) Aki nem, az tehet egy szívességet.

tisztelem, hogy neked volt elég energiád kibírni ilyen szerek nélkül. hát tudod mit? lehet hogy gyenge vagyok, de nekem nincs. és ha minden ember úgy működne, olyan "tökéletesen", ahogy te, nem lenne annyi függőségben élő ember a világon. pontosabban, egy se. dehát nem ez a helyzet, mint tudjuk, szóval lehet nem annyira egyedi eset a példám;) abba meg már végképp ne menjünk bele, hogy talán nem ugyanolyan súlyos gondjaink vannak/voltak. az meg hogy lusta lennék? nevetséges.