Igaz, hogy a vegetáriánusok között alig van elvétve rákos?

#10 Az a tanulmány, amelyre hivatkozol, sokéves követéses kérdőíves vizsgálaton alapul, és érdekessége, hogy míg a vörös húsok fogyasztása és a prosztatarák gyakorisága között nem találtak semmiféle összefüggést, addig a tojással kapcsolatban igen. Viszont létezik egy másik tanulmány, amely azt bizonyítja, hogy heti 14 (azaz napi 2) tojás elfogyasztása nem növeli sem a prosztatarák, sem egyéb rákos diagnózis rizikóját. Ha megtalálom, bepésztelem.

A Daily Mail-ben közölt "tudományos" cikk szerzői orvosgárdája csak mellékvágányon kezelte a követett páciensek egyéb betegségeit ill. szokásait (elhízás, cukorbetegség, alkoholizmus, dohányzás...), amelyek ugye sokkal nagyobb kiváltó okok lehetnek egy prosztatarák megjelenésére, mint a tojás sárgájában vagy fehérjéjében megbúvó molekulák.

Ahhoz, hogy a nitritek nitróz-vegyületekké váljanak, nem elég a virsli melegítéséhez alkalmazott maximum 100 °C. Akkor már a virsli csomagolásán az lenne feltüntetve, hogy karcinogén anyagot tartalmaz, mivel köztudott, hogy a virslit az üzemben főzéssel vagy vízgőzzel előkezelik, így a felszolgálás előtt az csak ajánlat, hogy fel is melegítsük - egyébként enélkül is ("nyersen") biztonságosan fogyasztható, ha (vákum)csomagolt az áru.

#11,#12. Szerintem jobban nézz utána. A WHO sok kutatás eredményét összegezve jelentette ki mindezt a húsról, nem egyet-egyet kiszemezve.

Amúgy itt egy lista a top rákkeltő és a top rák kockázat csökkentő ételekről:

[link]

Nem fura hogy az első listában csak állati eredetű ill. feldolgozott, vegyi úton módosított kaják vannak? És hogy a második listában kizárólag növények?

Elég egy kicsit elgondolkozni ennek biológiai okairól. Szinte az összes majomféle (a 300-400 faj ami van) ún. gyümölcsevő, azaz gyümölcsökkel, magokkal, esetleg bogarakkal táplálkozik, a közös őseink is gyümölcsevők voltak. Ebből a 3-400 fajból 2-3 fogyaszt csak alkalmanként húst (pl csimpánzok étrendjének kb 3%-át teszi ki, azt is csak a domináns hímek szokták elsősorban űzni, tehát nagyon valószínű hogy nem étrendi szükségletből hanem dominancia kifejezésből teszik, elsősorban kisebb majomfajtákat vagy saját fajtársukat tépik szét és fogyasztják el).

Az ember valószínűleg az egyik jégkorszak során kezdett húst enni kényszerből. Túlélőkajaként. A túlélőkaja ismérve hogy segít átvészelni az ínséges időszakot, de nem feltétlenül ideális a test működése szempontjából. Az hogy a túlélőkaja szaporodás után idő előtt esetleg rákot vagy más krónikus betegséget okoz, az a faj túlélése szempontjából nagyjából édesmindegy.

Egy jégkorszak nem kevés idő alatt fut le, tehát sok generáció pörgött le úgy hogy a húson kívül nem volt sok más választása. Ez úgy tűnik mélyen berögzött megkérdőjelezhetetlen szokássá vált az évezredek során és akkor is folytatjuk ha káros. (ugyanezt csináljuk alkohollal, drogokkal, dohánnyal, szóval nem meglepő ha kajával is hasonló a helyzet)

A húsevés kezdete az ember őseinél nem pontosan meghatározható, de valahol 500ezer és 1.5 millió évvel ezelőtt közé teszik. Ennyi idő nem elég ahhoz hogy teljesen átalakuljon az emésztőrendszerünk. (az első gyümölcsevő főemlősök 26 millió évvel ezelőtt éltek)

Jól látszik a pandán (ami teljesen húsevő emésztőrendszerrel rendelkezik, carnivora családba tartozik) hogy nem lehet fából vaskarikát faragni. Kb 2 millió évvel ezelőtt 100% növényi étrendre tértek át (valószínüleg szintén kényszerből) és azóta is negatív hatással van rájuk: egész napjukat zabálással töltik és így is nagyon energiátlanok és lomhák (egy eredetileg gyors ragadozófajról beszélünk!) és nagyon nehezen szaporodnak. Nem lehet büntetlenül étrendet váltani, még ha millió évig is tartjuk fenn.

Nem a növények energiatartalmával van a probléma, hiszen a legerősebb állatok (elefánt, bika, gorilla stb) szinte mind növényevők. Egyszerűen az emésztőrendszer úgy hatékony ha a neki megfelelő táplálék kerül bele.

Az ember sem képes a húst igazán felhasználni, meg kell sütnie/főznie hogy megfelelő mennyiségű tápanyagot tudjon belőle kinyerni. (nem véletlen hogy a tűzhasználat és a húsevés kezdete nagyjából egybeesik).

A nem megfelelő tápanyag értelemszerűen nem fog ideális működést okozni, mint ahogy benzinnel is beindul a diesel motor de nem lesz hosszú életű.

Szóval ezt józan paraszti ésszel is be lehet látni, a kutatások eredményei csak alátámasztják ezt.

A WHO a Monsanto, Syngenta és a hasonszőrű, a növénytermesztésből folyamatosan fenntartható profitnövekedést előirányzó lobbisták karmai közt vergődik, a táplálkozási ajánlásait nem szabad komolyan venni, ahogy egyetlen ENSZ-szervezetét sem, amely humán-egészségügyi és ökológiai kérdésekkel foglalkozik. A WHO és a hozzá hasonló megmondóágazatok célja a globális korporációk kiszolgálása a volt gyarmati ("harmadik világ"-beli) államok fenntartható kizsigerelése kapcsán.

Baromság, hogy az ember őse (nevezzük ősembernek) valamelyik jégkorszak túlélési ösztönéből fejlődött ki - már az afrikai meleg éghajlat során is fogyasztottak halhúst, kagylót, rákot a vízfolyamok mellett és a mocsaras, nedves szavannai réteken élő vízi-majomemberek. Millió évekkel ezelőtt már fogyasztottak pl. a hominidok döghúst (a húsevés korántsem esik egybe az első tűzhasználat idejével, sokkal korábban már fogyasztott az emberféle nyers húst), később, a vadászat-halászat-horgászat elsajátításával vadhúst, halat, szárnyast... Növényi táplálékot is gyűjtögetett az ősember (munkamegosztás volt, a férfiak nagy távolságokat bejárva vadásztak, a nők a lakhely = táborhely = szűkebb élettér környékén gyűjtögettek), de a növények céltudatos termesztéséhez (gabona) csak az utolsó jégkorszak lecsengése után fogott hozzá. Valamivel később (vagy ezzel párhuzamosan) haszonállatokat háziasított (vadkecske, vadjuh, bivaly...).

A legnagyobb, leglomhább dinók is növényevők voltak, míg a nyurga, gyors, apróbb fajták bizony húsevő ragadozók.

Az ember változatos (állati és növényi kevert eredetű) táplálkozási szokásai hosszú évmilliók során alakult ki. A fő probléma, hogy ebben nem volt része a fűfélékből nemesített gabonaféléknek, amely csak kb. 6-8 ezer éve tápláléka az embernek. A bennük található gliadinok, lektinek nagyon sok autoimmun-zavart ill.-betegséget indíthatnak be a bélszivárgás-szindróma súlyosbodásával.