Tölcsérmellkassal és a Nuss műtéttel kapcsolatban vannak valakinek tapasztalatai? *

A lányomnak csináltak iylen mütétet, az elsö két nap volt kicsit nehezebb neki, de amit Vastag Tamás írt, az igencsak eltúlzottnak tartom.

A mütét jól sikerült, gyakorlatilag nem maradt nyoma, idöközben kifejezetten sportos lett, rengeteget mozog, semmi fizikai problámája sincs.

Szerintem mindenképpen megéri a mütét, mert utána testileg is meg lelkileg is igenüozitív irányba változik meg az életed.

Szóval a mütét után két nappal már a kórházban tudott mozogni, sétálni minden probléma nélkül, egyedül annyi, hogy hamar elfáradt - de ez természetes. Az elsö két nap kapott fájdalomcsillapítót, utána csak ha kért, de inkább estére kellett, amikor már fáradt is volt, egy hét után meg egyáltalán nem volt szükség rá.

Amikor hazakerült, egyböl elkezdtünk gyógytornára járni, ez több hónapig kellett, közben egyre jobban vissza tudott térni a megszokott sporttevékenységekhez is.

Ami neki negatív volt, hogy a seb teljes gyógyulásáig nem volt szabad úszni, de késöbb ezt kifejezetten javasolták, mint mozgásformát.

Szia! :)

Nekem 15 éves koromban volt tölcsérmellkas műtétem, most 19 éves vagyok

A gyógyulási időm úgy körülbelül, 0-ról a max-ra sosem történt meg, amíg nem szedték ki. Hozzá szoktam teljesen igazából, de amikor mozogtam és direkt módon figyeltem, akkor éreztem, hogy ott van.

2015 május 24.-én volt a műtétem, s valamikor a 9. osztály félévétől már rendesen tudtam tesizni, mert annyira megszoktam, hogy bennem van az a lemez.

Fájni úgy körülbelül 1 hónapig fog.

3 napot feküdtem a kórházban, a műtét után nem bírtam felemelni a kezeimet, s nem kaptam levegőt, a műtét után légszomjam volt. A lábaimat sem bírtam egy ideig egyidejűleg rendesen felemelni.

Én nem jártam utána gyógytornára, hanem otthoni gyakorlatokat kellet végeznem.

Ahogy a 3 napos, kórházi "gyógytanár"-om mondta, csak "forcirozzam" (erőltessem) a határaimat és mindig egyre jobb lesz. Igaza volt. :)

Nekem epidurális érzéstelenítésem volt, s megkell hagyni... Egyáltalán nem éreztem, hogy ott volt (gerincbe vezetett tű).

Komplikációként azt bírnám felhozni, hogy miután le is telt a biztonságos "nem emelek nehezet" idő, utána is fájt, ha megerőltettem magam, de az hamar el is múlt és nem is volt erős.

Lényegében mindenképpen csak ajánlani tudom a műtétet, amilyen rossz volt, annyira meg is érte bőven.

Ha választanom kellene mindenképpen megismételném.

Nagyon megkönnyítette az életemet, mert előtte engem módfelett irritált a látványa.

A kivétel meg igazából szinte semmis. 1 vagy 2 nap kórház utána haza és teljesen, mindent tudtam csinálni, bár nem emelhettem nehezet, de sétálni ugyanúgy elbírtam menni, mint előtte. Laza fél- 1 órákat.

Ami úgy igazán fájhat, az a varrat kiszedés, illetve az intravénás branül bekötése. Esküszöm neked, ezek voltak a legrosszabbak . :)

Na meg, hogy csak a hátamon aludhattam... Utálatos egy érzés.

Ha esetleg szeretnél róla beszélni, akkor nyugodtan írj, mert még mindig tudok jó pár dolgot mondani.