Ez rák jele is lehet?

A kérdező vagyok. Kellett új accountot készítsek, az előzző törölve lett, mert kiskorú vagyok.

Egyelőre a kézremegésemen kívűl nincsen más. Háttérinfó: Jelenleg (lassan fél éve) szorongásos kórképpel kezelnek. Clonazopám és lorazepam hatóanyagú gyógyszereket szedek. Pszihológushoz is rendszeresen kell járjak. Ő nagyon súlyos hipochandriát és OCD- ét állapított meg nálam(PTSD is van). Anyukámnak mondta, hogy a pszichiáterrel bészéljen a gyógyszeradagok növeléséről, mert jelenleg csökkentették jelentősen.

Öngyilkossági kísérleteim is voltak (amikre nem vagyok büszke, de akkoriban nem nagyon tudtam gondolkodni a szorongástól és a félelemtől.)

Tudom, hogy a szorongas is tud kézremegést okozni(tapasztalat), de nyugalmi testhelyzetben is remeg a kezem mostanában.

A szorongasom is az agydaganattól való félelmem miatt van, a prion betegségtől féltem, azelőtt a demenciától, azelőtt a pedofil zavartól, azelőtt az antiszociális személyiségzavartól, azelőtt attól féltem, hogy meleg vagyok vagy biszex.

Mostmár attól is félek, hogy anyukám rákos.

Ha a fejem fáj (migrénes vagyok, de igazából nem tart sokáig) félek, hogy rák,ha a hasam fáj egy picit, félek,hogy rák, ha valamire nem tudok emlékezni, a ráknak tulajdonítom. Kezdek újra visszasűlyedni. Sokat javúlt az allapotom mióta gyógyszeres ill terápás kezelésben részesülök, de kezdek visszasűlyedni a mélybe, ahonnan elindultam.

Iszonyatosan félek, hogy daganatos megbetegedésem van.

Tudom, hogy az egész egy irracionális dolog lehet, illetve a józan ember számára az én félelmeim gyerekesnek minősűlnek.

Viszont rengeteg dolgot átéltem, régebben kezdődő epilepsziám, alvajárásom volt a hatalmas stressz miatt.

Az egész életem a kényszeres cselekedetek, gondolatok és önmagamam kontrollálásából és szabályozásából áll.

A szociális fóbiáról nem is beszélve.

A pszihológus vezetett rá, hogy kényszeres gondolatok miatt szorongok annyitt. Ami érthető, de én sohasem gondoltam abnormálisnak, mert életem folyaman mindig velem voltak/vannak.

Igazából nagyon szeretném azt , hogy az agydaganat beképzelése a hipochandriám műve. De képtelen vagyok erre, mert "mivan ha, mégis agyrákom van" gondolat visszarepít az örökös körforgásba.