Mi történik velem? 17/L

Már kb 2 hónapja folyamatosan szenvedek és nem bírom...nem tudom összeegyeztetni a légzésemet a beszéddel (lihegek össze-vissza beszéd közben), az életkedvem és erőm szó szerint nagy nulla, állandó szinten az jár a fejemben, hogy meg akarok halni vagy hogy beteg vagyok és "magamtól" meg fogok halni. Gondolkozni nem tudok, folyton le vagyok blokkolva úgymond, teljesen rossz a memóriám, azt is elfelejtem, amit egy perce mondott valaki vagy ha valamit láttam. Idegennek érzem a testem, letargiában vagyok folyamatosan és a pánikrohamaim is már nagyon-nagyon súlyosak (egyébként a pánikrohamaim már kb. 4. osztály óta kínoznak, de egyáltan nem vettem komolyan) mindenben befolyásolnak, edzeni sincsen erőm/kedvem, értelmetlennek tartom az életem, semminek sem tudok örülni és semmi nem képes elterelni a gondolataimat, az sem, ami korábban boldoggá tett. A barátomra és az anyukámra számíthatok csak e téren. Úgy érzem megbolondultam és nem bírom tovább. Csináltattam már vérvételt a dokimmal és tökéletesek az eredmények, tehát elvileg szervi bajom nem lehet, mégis azt érzem. Az első lépést már megtettük anyuval, elvitt pszichológushoz és jövő hét szombaton ugyebár megint megyek. Első alkalommal felvetette azt is a doki, hogy Rivotrilt és valami Prozac oldatot (azt hiszem így írják) szedjek, mert rövid távon csak az fog segíteni, de anyu nagyon ellenzi ezeket, mert hogy drogok és leépül tőlük az agyam meg ilyenek, de én szeretném kipróbálni, hogy a gyógyszeres terápia segíthet-e a pszichoterápia mellett. Bármit elviselek, csak legyen jobb, mert már teljesen ki vagyok készülve, állandóan remegek és megőrülök egyszerűen. Nem tudom egyébként az a tény számít-e, hogy világ életemben végtelenül zárkózott, szorongós, problémás gyerek voltam... Nagyon szépen kérem azokat, akiknek már volt ilyen bajuk vagy akiknek a környezetében volt ilyennel küzdő ember, segítsen nekem és írja le a tapasztalatait! Az ironikus válaszokat kérem mellőzzétek, mert ez nem vicces téma. Előre is köszönöm