Hogy szüntessem meg a hipochondriám?

Kicsit mást tanácsolok.

Nézz utána a tüneteknek! Az esetek 90%-ában még jobban bepánikolsz majd, 10%-ában viszont feloldódik a szorongásod. Viszont megismered "ellenfeleidet", a potenciális betegségeket, és tudatosabban állsz hozzá a tünetekhez. Nem tulajdonítasz pitiáner dolgoknak olyan jelentőséget, amelyet nem kellene, és nem is jellemző pl. egy olyan betegségre, amellyel összefüggésbe hoztad.

Továbbá érdemes foglalkozni a rizikófaktorokkal is: 40 éves kor alatt (pláne 20 körül) felesleges rettegni pl. a gégeráktól, a hasnyálmirigyráktól, a prosztataráktól, stb. Ha tudatosabb, tájékozottabb vagy, rögtön egy sor szoronganivalót kizárhatsz.

Egy idő után viszont tényleg hanyagolni érdemes ezeket az orvosi oldalakat. Nyilván utána fogsz nézni még, ha valami bajod van (vagy csak úgy tűnik), ezért a rohamok még visszatérhetnek. Magától soha nem fog elmúlni, tenni kell érte, nagyon sokat! Tájékozódni, szorongást oldani, elrendezni a belső konfliktusokat. A saját hipochondriámhoz nem úgy álltam/állok hozzá, mint egy ellenfélhez vagy betegséghez. Ez egy tanítómester. Érettebbé, ellenállóbbá tesz, "megbarátkoztat" a halál gondolatával (ez különösen nehéz feladat, és előbb-utóbb mindenki szembenéz vele).

A praktika a figyelemelterelés és a sport. Ha pl. attól rettegtem, hogy leukémiám van, ami általában krónikus fáradtsággal vagy fáradékonysággal jár együtt, elmentem futni, és néhány nap alatt bebizonyítottam magamnak, hogy lehetetlen. Emellett a mozgás alatt endorfint termel a szervezet, ami szintén szorongásoldó. A sport ráadásul ellenállóbbá is tesz.

Továbbá sokat tehetsz a szorongás ellen az egészségesebb étrenddel is - mondván, hogy ezzel is teszel egy sor betegség ellen, az egészségedért. A hipochondriának nagyon sok pozitív hozadéka is lehet, de küzdeni kell ellene, hogy ne hatalmasodjon el, kordában tartani, mert te vagy az erősebb.