Komolyan beteg vagyok, vagy csak a hipochondriám beszél belőlem?

Az elején le kell szögeznem, hogy tipikus kóros hipochonder vagyok. "Voltam már" agydaganatos, gyomorrákos, nyelőcsőrákos, gégerákos, volt már gyomorfekélyem, és még sorolhatnám... Nos nagyjából fél évvel ezelőtt szakított velem a barátom. Amióta egyedül vagyok volt egy "kalandom" (én többet akartam, a srác nem), ez nagyjából 7 héttel ezelőtt volt. A történtek után másfél héttel elkezdett fájni a torkom, egyből HIV fertőzésre kezdtem gyanakodni, a torokfájás azóta is (tehát kb. 5 hete) tart, ehhez még hozzájött nagyjából 2 hete nyirokcsomó fájdalom (hónaljban és nyakon), viszont nem hiszem hogy csak beképzelem, mert voltam orvosnál aki mondta, hogy torokgyulladásom van és van egy megnagyobbodott nyirokcsomó a nyakamban. Most úgy érzem hogy a fültőmirigyeim vannak bedagadva, mintha golflabda nagyságúak lennének (pedig kívülről semmi sem látszik) és fájnak. Igazából most nem is magam miatt aggódok, hanem azóta összejöttem a volt barátommal, kibékültünk és ő nem tud a "kalandomról", és szerintem az is egyértelmű hogy nem akarom neki elmesélni... Annyira félek, hogy esetleg elkapja, azt nem élném túl. Segítsetek mit tegyek? Tudom hogy a legutóbbi "rákjaimat" is csak beképzeltem, meg volt már olyan hogy annyira beképzeltem hogy terhes vagyok hogy jelentkeztek rajtam a terhesség tünetei. Szerintetek van rá esély hogy ezeket a tüneteket is pszichésen magamba szugerálom ezért produkálom őket? Semmi másra nem tudok gondolni, ez tölti ki minden napom minden pillanatát, rettegek, halálfélelmem van, és félek hogy átadtam a páromnak. Már az öngyilkosság is megfordult a fejemben (ami rendkívül hülyeség)....