Bódításos gyomortükrözésen volt már valaki? Tapasztalatát leírná?

Nekem volt. Először sima gyomortükrözésnek indult, de látta rajtam a doki, hogy nagyon félek és rossz passzban vagyok, így adott dormicumot. Semmire nem emlékszem, pedig állítólag egyszer "felébredtem", de mondták, hogy nyugi és ennyi. Utána viszont nagyon jó kedvem volt, fél óráig röhögtem mindenen, szüleimnek égett az arcuk miattam, míg átkísértek a kórházon a kocsinkhoz. Otthon meg sírtam egy fél órát, azt is ők nélkül, aztán mintha mi sem történt volna. Azóta volt más jellegű műtétem, ott is bódítottak, de ott seduxennel, nah itt magamhoz tértem nagyon hamar, és teljesen bepánikoltam, amit nem szabadott volna, mert így nehezen tudtak segíteni, kaptam végül egy rohamot, de szerencsére minden jól alakult a végére. Ezzel csak azt akarom mondani, hogyha esetleg magadhoz térnél, ami egyébként nagyon ritka, csak én túlérzékeny voltam a seduxenre, akkor hallgass a dokira, ne ess kétségbe. Én elcsesztem, mert annyira féltem, hogy kapkodni kezdtem a levegőt, ami egy idő után görcsrohamot okozott, nem hallgattam a dokira, aki próbált segíteni a helyes légzéssel stb. De mondom a gyomortükrözésnél semmi gond nem volt, mintha mi sem történt volna.

Mi a francot kell félni egy gyomortükrözéstől? Nekem is volt, kétszer lidocain spray, aztán már lent is volt a cső. Egy kis hányinger van, mikor átlökik a garaton, utána semmi extra...